Múlt héten, az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából tartott szakmai tanácskozáson az élelmiszer-pazarlásról szóló megrázó adatok hangzottak el. Azt is tudni kell, hogy bár az élelmiszerek 12%-át kidobjuk, európai viszonylatban Románia még mindig jól áll, hisz az uniós átlag ennek a mennyiségnek csaknem a duplája. Az utóbbi kijelentés azonban egyáltalán nem ad okot a nyugalomra, nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy mennyi élelmiszert vásárolunk, hiszen a pazarlás egyúttal súlyos környezetszennyezést is jelent. 

Lapunknak Papp Evelin dietetikus szolgált számos jó tanáccsal annak érdekében, hogy elkerüljük az élelmiszer-pazarlást. A szakember szerint nem árt analizálnunk az ételvásárlási szokásainkat, kiadásainkat, választásainkat. „Tegyünk fel magunkban pár kérdést! Tényleg szükségem van erre az élelmiszerre? Ha igen, mire fogom felhasználni? Milyen adagra van szükségem? Mennyi idő alatt tervezem elfogyasztani? — ezen kérdések megválaszolásával egy lépéssel közelebb kerülünk az ételpazarlás csökkentéséhez. Ne felejtsük el, hogy ezeknek a döntéseknek a hátterében az étellel való kapcsolatunk és az étkezéshez való hozzáállásunk áll, ezek nagyban befolyásolják az esetleges kompulzív megnyilvánulásokat” — hívta fel a figyelmet Papp Evelin a kezdő lépésekre.

A dietetikus szerint a tudatos életmód alatt nemcsak a táplálkozás értendő, hanem többek között a tudatos vásárlás is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tervezzünk előre. Annak függvényében, hogy mit szeretnénk fogyasztani a következő héten, írjunk listát vásárlás előtt, gondoljuk ki, hány adagra van szükségünk, és egy adag miből áll. A szakember kihangsúlyozta, hogy egy fogást ne fogyasszunk 2–3 napnál tovább, mert nagy az esélye, hogy idővel romlik a minősége. „Vásárlás során figyeljünk az ételek lejárati dátumára: „A se consuma de preferinţă înainte de…” Ez egy javasolt lejárati dátum, így ha ezeknek az élelmiszereknek a csomagolása nincs megbontva/meghibásodva, és az ételek minősége rendben van (lejárás után), akkor a jelzett dátum után is fogyaszthatók. Az „A se consuma până la…” jelzés a romlásra leginkább hajlamos ételekre vonatkozik, ezeket nem ajánlott lejárás után fogyasztani” — hívta fel a figyelmet a dietetikus, kiegészítve azzal, hogy a kedvezmények igen kecsegtetők tudnak lenni, de ne azért vegyünk meg egy élelmiszert, mert olcsó! Ha nincs szükségünk rá, és nem is esszük gyakran, ne költsük fölöslegesen a pénzünket ezekre az ételekre! 

Evelin szerint fontos, hogy piacozzunk, és vásároljunk kisgazdáktól, hiszen nagyobb eséllyel kapunk minőségi árut, mint a szupermarketek polcain, s ezzel is csökkentjük az élelmiszerek szénlábnyomát, és ráadásul támogatjuk a helyi gazdaságot is.

Az ételek tárolása kulcsfontosságú. Amennyiben az élelmiszereket nem megfelelő módon tároljuk, azok nagyobb eséllyel, időnap előtt megromlanak, és a szemétbe kerülnek. „A hűtő esetében az ideális hőmérséklet 5°C, állítsuk be eszerint! Igyekezzünk ne túlzsúfolni a hűtőt, gondoljuk át, mit teszünk a különböző polcokra! A felső polcra érdemes a tojást, tejtermékeket, szószokat helyezni, míg a középső polcra kerüljön a főtt étel, illetve a maradékok. Az alsó polc tartalmazza a savanyúságokat, illetve különféle húsokat. A szertárban a gyümölcsök és zöldségek kapnak helyet, de ha lehet, ezeket különítsük el egymástól! Az oldalsó rekesz pedig a lekvároknak, salátadresszingeknek, zöldség-, illetve gyümölcsleveknek a helye. Legyen egy külön doboz azoknak az ételeknek, amik hamar le fognak járni, és tegyük olyan helyre, ami szem előtt van! A maradék ételt, amit később újra tudunk fogyasztani, akár a fagyasztóban is tárolhatjuk: például megmaradt kenyér, tojássárgája (süteményekbe). A fagyasztóból kivett ételt ne szobahőmérsékleten engedjük fel. A műanyag tárolóedényeket/dobozokat cseréljük le üvegből és rozsdamentes acélból készült tárolókra, amennyiben lehetséges — javasolja a dietetikus.

A különböző ételek tárolásával kapcsolatban Papp Evelin elmondta, hogy a főzött ételeket sose keverjük össze a nyersekkel, igyekezzünk külön tárolóba helyezni őket. A gyümölcsök/zöldségek etilént (szerves vegyület) bocsátanak ki, ami serkenti az érésük folyamatát. Vigyázzunk tehát, ha több gyümölcsöt (vagy zöldséget) tartunk egy helyen, mert ha nem figyelünk eléggé, hamarabb megromolhatnak, mint gondolnánk. 

A szakember azt javasolja, hogy legyünk kreatívak a maradékokkal. Gondoljuk át, mihez kezdhetünk velük, mielőtt kidobnánk őket. A maradék kenyérből készülhet bruschetta, mákos guba, kruton, bundás kenyér. A megmaradt zöldséglevelekből kiváló pesto lesz, főtt/sült zöldségekből krémleves, különféle szószok, alaplé, lecsó. Amennyiben nincs már szükségünk az ételre, de még ehető állapotban van, adjuk oda egy rászorulónak! Emellett számos alapítvány foglalkozik nehéz helyzetben lévő családokkal, vegyük fel velük a kapcsolatot, s a már nem kívánt ételt vagy élelmiszereket adományozzuk a rászorulóknak! Végül, de nem utolsósorban a dietetikus azt tanácsolja, hogy akinek lehetősége van rá, komposztáljon. A komposztálás által többek között a kerti és konyhai hulladékot vissza lehet juttatni a természetbe, így termékenyebbé lehet tenni a talajt, s a növényeink egészségesebbek lehetnek.

Kallós András