Petőfi Sándor nevét és az ő, a két településről szóló idézetét tartalmazó emléktábla került a zajtai plébánia utcai homlokzatára és a nagypeleskei parkba szombaton. Nagypeleskén elültették Petőfi körtefáját is, a falu közontjában két éven belül Petőfi mellszobrot avatna a község polgármestere.

Egymásba öltött tervek

A november 25-i tükör-esemény szinte még véget sem ér, máris meghozta gyümölcsét, hiszen az volt a célja, hogy felélénkítse a kapcsolatokat a román és a magyar határ két oldalára szakadt települések közösségei között. Béres Antal lázári RMDSZ-elnök mellszobor állítási bejelentését zajtai reakció követte: ha Lázáriban lesz, akkor Zajta sem maradhat Petőfi szobor nélkül. És ha már Lázáriban el volt ültetve, Petőfi körtefának Zajtára is jutnia kell, úgyhogy ha az idei tél előtt már nem is, de jövőre Zajtára is fog jutni ebből az élő és évről évre növekvő, gyümölcsöt termő Petőfi-emlékezetből.

A két település újra együtt

„Egyedül kevesek vagyunk” – indokolta meg az egyszerre való emléktábla-avatást Huszti Róbert a zajtai Vitéz Gaál Lajos Egyesület elnöke, amelyhez csatlakozott Béres Antal is: „Petőfi szellemisége által a két település újra egyesül szívben és lélekben.” – mondta, hozzátéve: „Történelmet írunk ma,  az egy időben két helyen közzétett emléktáblával bizonyítjuk: a két település összetartozik!”
Kosztya Zoltán zajtai polgármester kiemelte: „Ez a két tábla és hogy ma újra együtt vagyunk azt bizonyítja, hogy a schengeni határnak mielőbb el kell tűnnie. Sokan úgy jönnek Zajtára, hogy ez a világ vége, miközben ez a világ eleje, mert ha Zajtán (amelyik Magyarország keleti felén van), nem kell fel a Nap, akkor Debrecenben, meg Budapesten sem kel fel a Nap!

Újra a köztudatban

Dr. Tilki Attila magyar országgyűlési képviselő arra mutatott rá, hogy a Petőfi200 eseménysorozat, amely felöleli a teljes 2023-as évet, azért jó, mert újra visszahozza a köztudatba a szabadsághős költő eszméit. „Bízzunk abban, hogy lesz Petőfi300 is — mutatott rá Tilki —  és akkor is lesz minden településen Petőfi Sándor utca és minden magyar ember fog tudni legkevesebb egy Petőfi versrészletet.
Ugyanaz a fa

A Nagypeleskén, a görög-katolikus templom kertjében elültetett Petőfi-körtefáról a felajánló, Csókási Budaházi Attila beszélt a megjelenteknek. Elmondta, a fa nem csak egy jelkép, ez bizonyítottan annak a fának az ivadéka, amely alatt Petőfi, a számára végezetesnek bizonyuló 1849-es fehéregyházi csata előtti estén megpihent és alkotott. Tökéletes genetikai mása annak az őshonos körtefának és remélhetőleg tökéletes szimbóluma lesz növekedésének, gyümölcshozásának és életének mintegy 200 évén át a két szomszédos településen élők további egymáshoz való közeledésének.

Zene és tánc

A szombati kettős ünnepen Zsákai Norbert, rozsályi református lelkész és Pallai Béla nagypeleskei parókus áldották meg az emléktáblákat, a Vitéz Gaál Lajos Egyesület kórusa adott elő megzenésített Petőfi verseket, illetve a szárazberki Lehajló Rozmaring Népi Együttes mutatott be felcsíki, moldovai, szatmári és szilágysági táncokat.

Princz Csaba

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!