A 2021-es esztendő, a COVID-19-világjárvány második éve még több fertőzést hozott Romániában, rengeteg intenzív terápiás kezelésre szoruló, súlyos esetet kellett ellátniuk az orvosoknak, és nagyon sokan voltak, akiknek a szervezete nem tudta felvenni a harcot a megbetegedéssel. A hazai egészségügyi rendszer közel állt az összeomláshoz a negyedik hullám idején, hosszú napokon keresztül alig-alig akadtak üres ágyak a kórházak intenzív terápiás osztályain.
Míg a tavalyi, 2020-as évet 600 ezer igazolt koronavírus-fertőzéses esettel zártuk, és 15 ezer halálos áldozatot számlált a járvány, addig az idei évre már 1,8 millió fertőzöttről és 58 500 halálesetről kell beszámolni.
Kevéssel több mint egy éve, 2020. december 27-én rajtolt el a koronavírus elleni oltási kampány Romániában, mostanáig pedig 7,7 millió romániai lakost oltottak be teljeskörűen az egészségügyiek a vakcinákkal — jóval kevesebb lakost, mint amennyit terveztek a hatóságok. Az első oltott személy Mihaela Anghel asszisztens volt, a bukaresti Matei Balş Intézet alkalmazottja, annak a csapatnak a tagja, amely ellátta az első hivatalosan jegyzett koronavírusos beteget Romániában — az első COVID-19 megbetegedésben szenvedő pácienst 2020. február 27-én regisztrálták idehaza.
Az egészségügyi személyzet tagjai voltak az elsők, akik az országos immunizálási kampány keretében megkaphatták a Romániába érkezett első, COVID-19 elleni vakcinákat, a kampány első napján közel ezer dolgozót oltottak be. A tavalyi év végéig pedig már a 11 ezret is meghaladta az oltottak száma. Romániában a koronavírus elleni védőoltási kampány a Pfizer–BioNTech vakcinájának alkalmazásával indult, majd a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson védőoltásaival bővült a sor.

Három szakaszban

Az oltási kampány három szakaszban indult be: az első szakaszban az egészségügyi dolgozókat immunizálták, majd a veszélyeztetett lakosság következett, míg a harmadik körben az általános lakosság. Mire a második szakasz elkezdődött, 2021. január 14-ig az egészségügyi dolgozók 67,5 százaléka, mintegy 250 ezer személy megkapta az első védőoltását. Január 15-én indult a második szakasz, melyben az idősek, krónikus betegek, valamint a társadalom számára kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók kaphatták meg az oltást. Az immunizálásra a STS által biztosított honlapon mintegy 300 ezer időpontfoglalást regisztráltak ekkor, az elkövetkező időszakban pedig hetekre előre nem lehetett időpontot foglalni, akkora volt az érdeklődés az oltások iránt. Folyamatosan nőtt a vakcinát igénylők száma, egy napon átlagosan 30 ezer személyt immunizáltak az oltóközpontokban.
Ekkor oltatta be magát az államelnök, a miniszterelnök, és a kabinet tagjai is immunizáltattak, erre buzdítva a lakosságot is, azt üzenve: csak így térhetünk vissza a normális, megszokott életünkhöz. Szintén ekkor jelentek meg az első hírek arról, hogy egyesek soron kívül oltatták be magukat, egészséges felnőttek, akik számára még nem nyílt meg az oltakozás lehetősége, megelőztek olyanokat, akik valóban rászorultak: a sérülékeny lakosságot, a krónikus betegeket és időseket.
Február 4-én kezdődött az immunizálás a Moderna szérumával, néhány nappal később, február 15-én pedig már az AstraZeneca vakcinájával is oltották a védőoltásra jelentkezőket. Azért, hogy felgyorsítsák a kampányt, és a lakosság nagyobb mértékben legyen védett, március 15-én elkezdődött a harmadik szakasz is, innentől kezdve minden felnőtt polgár számára elérhetővé váltak a vakcinák. A harmadik szakasz indulásáig már 1,4 millió oltott volt a hazai mérleg, 723 ezren mindkét dózist megkapták.
Április végén megnyíltak az első drive through oltópontok is, a nagyobb városokban úgy próbálták gyorsítani az oltakozást, hogy az autós oltópontokon előjegyzés nélkül is kérhették a vakcinát a lakosok, majd nem sokkal később oltási maratonok is indultak. Szatmárnémetiben is több ízben szervezett a prefektusi hivatal és a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság oltási maratont, melyen sokszor sorok is kialakultak.
Május első hetére már a 2,3 milliót is meghaladta a teljeskörűen beoltott személyek száma, a lakosság zömét pedig a Pfizer–BioNTech vakcinájával immunizálták.

Csökkenő kedv és booster dózis

Június 2-án aztán elkezdődött a COVID-19 elleni védőoltási kampány a 12–15 év közötti gyerekek körében is, a Pfizer–BioNTech vakcinájával. Hat hónappal az oltási kampány rajtját követően már 4 483 460 teljeskörűen oltott személy volt Romániában, a nyári hónapokkal pedig nem csak a vakáció kezdődött el, hanem az oltási kedv is egyenes arányban csökkent. Hiába szervezett az országos oltási parancsnokság (CNCAV) oltási maratonokat a Fekete-tenger partjára és a hegyekbe, ez nem igazán javított a csökkenő tendencián. Mindeközben a rettegett indiai mutáció, a delta variáns is megjelent Romániában, amelyik sokkal fertőzőképesebb, mint a korábbi mutációk, de ez sem lendített az oltakozási kedven.
Tekintettel a szeptember második felétől kezdődő súlyos romániai járványügyi fejleményekre, valamint arra, hogy biztosítani kell az állampolgárok maximális védelmét a COVID-19 ellen, az egészségügyi hatóságok úgy döntöttek, hogy szeptember 28-tól kezdődhet az emlékeztető oltások beadása mindazok számára, akiknek a teljes körű beoltása már legalább hat hónapja megtörtént.

A negyedik hullám tragédiája

Októberben beköszöntött a 4. hullám, rekordszámú új megbetegedést regisztráltak, és a napi halálozási rekordok is megdőltek. A nyári időszak után, amikor olyan is akadt, hogy 24 óra alatt nem volt COVID-halálozás, az ősz beköszöntével és a tanítás újraindulásával, valamint a szabadságolások utáni munkahelyre való visszatéréssel az esetek száma robbanásszerűen megnőtt.
A 4. hullám nagy pusztítást végzett hazánkban, napokon keresztül újabb és újabb rekordszámú fertőzésről és halálesetről számoltak be a hatóságok. A COVID-járvány kezdete óta a legsötétebb nap Romániában november 2-a volt. A Stratégiai Kommunikációs Csoport 24 óra leforgása alatt 591 halálesetet jelentett, a korábbi negatív rekordot október 19-én jegyezték, akkor 574 halálesetet jelentettek.
A pandémia 4. hullámában az intenzív osztályokon is alig-alig akadt hely a súlyos állapotban lévő betegek ellátására. Október 5. és november 13. között több napon keresztül egyetlen szabad ágy sem állt a betegek rendelkezésére. November 4-én országszerte 1902 ATI-ágy volt elfoglalva. Országos szinten ebben az időszakban nem voltak szabad ágyak az intenzív osztályokon, kivéve azokat, amelyeket kifejezetten bizonyos, SARS-CoV-2-vel is megfertőződött betegek számára tartottak fenn — például a dialízisre szoruló vesebetegeknek.
A fulladozó egészségügyi rendszer és a betegek számára néhány európai ország mentőövet dobott: október közepén szállították át az első kritikus állapotban lévő betegeket Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Németország intenzív terápiás osztályaira, míg a Moldovai Köztársaság egészségügyi személyzetet küldött segítségül a romániai kollégák mellé.

Gyermek áldozatok és kórháztüzek

2021-ben a COVID-világjárvány a gyermekeket és a fiatalokat sem kímélte, nem csak a felnőtteket és idősebbeket. Pár hónapos, óvodás és iskolás áldozatai is voltak a pandémiának, valamint nagyon sok fiatal felnőtt.
Ha pedig nem lett volna elég a pusztítás, amit a koronavírus véghez vitt, a tragédiákat kórháztüzek is tetézték. Tavaly novemberben Karácsonkő (Piatra Neamţ) koronavírusos betegeket ápoló kórházának intenzív osztálya gyulladt ki: akkor tízen vesztették életüket. Idén januárban a bukaresti Matei Balş járványkórház koronavírus-osztályának egyik kórtermében keletkezett tűz, amelyben négy beteg vesztette életét. Áprilisban oxigénellátás nélkül maradt a bukaresti Victor Babeş járványkórház udvarán, egy konténerben kialakított intenzív terápiás COVID-részleg, és emiatt három súlyos állapotban lévő koronavírusos páciens meghalt. Októberben a konstancai járványkórház intenzív osztályán keletkezett tűz, hét beteg halálát okozva. Novemberben pedig tűz ütött ki a ploieşti-i járványkórházban, ahol két koronavírusos beteg meghalt, egy nővér pedig égési sérüléseket szenvedett. A tűzesetek után még többen meghaltak a sérüléseik vagy a füstmérgezéstől keletkezett károsodások miatt. A tragédiák nyomán maga Klaus Iohannis államfő is kijelentette: „Sajnos a román állam nem teljesítette alapvető küldetését, hogy megvédje polgárait.”

„Kagylóba oltakozás”

A kagylóba öntött, koronavírus elleni vakcinák terén az ősz végére Románia az első helyre verekedte fel magát európai összevetésben. Az első ilyen esetet szeptemberben derítették fel, egy háziorvos volt érintett, de minden jel arra utal, hogy már nyáron is létezett a jelenség. Azóta a hatóságok több oltóponton is rajtaütöttek, és valószínű, hogy eddig már akár több tízezer hamis igazolást is kiállíthattak az országban. Az egyik legsúlyosabb átverés a petei határátkelőnél felállított oltóponton történt, ahol a személyzet 250–300 eurós kenőpénz fejében mintegy 3500 hamis igazolást állított ki. A koronavírus elleni oltási kampány koordinátora, Valeriu Gheorghiţă már korábban megkongatta a vészharangot, hogy a jelenség miatt fennáll a veszélye annak, hogy Románia és a romániai egészségügyi személyzet elveszítse a hitelét Európában és világszerte is.

Most jön még csak az omikron

2021 vége Romániában is meghozta az első, az omikron variáns által okozott koronavírus-fertőzést. December 15-én Bukarestben is megerősítették az esetet, ráadásul a páciens nem is járt külföldön. Azóta pedig már 38 esetben mutatták ki a koronavírus omikron variánsát Romániában.
A hatóságok szerint három héten belül felfuthat a koronavírus-járvány ötödik hulláma az országban. Lucian Bode belügyminiszter szerint az omikron variáns 2022 elején okozhat gondokat az országban, amihez jó eséllyel hozzájárul majd, hogy nagy számban tértek haza vendégmunkások Nyugat-Európából, hogy itthon ünnepeljék a karácsonyt és a szilvesztert. Bode súlyosabb csapásra számít, mint a negyedik hullám alatt, amely a súlyosan alulimmunizált országban a régióhoz képest hamarabb és több áldozattal érkezett.
„Más országokhoz képest Romániában alacsonyabb az átoltottság: ha realisták vagyunk, akkor ez az arány 50 százalékos, hiszen a rezidens, állandóan itt élő lakosság számát kell figyelembe vennünk, ami 16 millió” — jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint továbbra is sok embert kell meggyőzni az oltakozás fontosságáról, amely mellett két fő érv szól: az oltottak esetében nem okoz súlyos megbetegedést a fertőzés, ugyanakkor az elhalálozás is elkerülhető.