A pástétomok, kenyerek, no és persze a mustár-ketchup vizsgálatát követően az InfoCons fogyasztóvédelmi szervezet a romániai boltokban kapható virslik csomagolásait is megvizsgálta, hogy kiderüljön, a gyártók miből is készítik ezt a népszerű húskészítményt. Ezúttal csak a sertéshúsból készült termékeket vették górcső alá, szám szerint 19-et. Meghökkentő eredmények születtek: vannak a hipermarketekben olyan virslik, amelyek mindössze 10 százaléknyi sertéshúst tartalmaznak, ellenben olyan is akad, amelyiknek az összetételében már 93 százalékot tesz ki. Vannak olyan termékek is, amelyeket „sertéshúsból készült virsli” néven forgalmaznak, ám az összetevők listáján az első helyen csirkehús szerepel — a disznóhús csak a negyedik helyen áll.
A készítményben található egyéb összetevők tekintetében megállapították, hogy a virslik 57,89 százaléka tartalmaz vizet, ami egyben a második összetevő, 31,57 százalékuknak pedig a só a harmadik fő összetevője. „Legyenek óvatosak! Az összetevők a címkén mennyiség szerinti csökkenő sorrendben vannak feltüntetve: az első az, amelyiket a legnagyobb mennyiségben, az utolsó pedig az, amelyiket a legkisebb mennyiségben tartalmazza az adott készítmény” — figyelmeztet az InfoCons.
A fogyasztóvédelmi szervezet által vizsgált virslik mindegyike tartalmaz legalább két adalékanyagot, 52,63 százalékuk pedig ötnél is többet. A virslik 5,26 százaléka 11 adalékanyagot tartalmazott, 10,53 százalékuk kilencet, 21,05 százalékuk nyolcat, 5,26 százalékuk hetet, 10,53 százalékuk hatot, 5,26 százalékuk ötöt, 10,53 százalékuk négyet, 21,05 százalékuk hármat, 10,53 százalékuk pedig kettőt. Kivétel nélkül minden virslihez E250-et, azaz nátrium-nitritet adtak hozzá, ami egy tartósítószer, és csecsemőknek készült élelmiszerekhez például hozzá sem adható; 84,21 százalékuk tartalmaz E450-et, tehát difoszfátokat, a foszforsav származékait, illetve ugyanilyen arányban tartalmaznak E300-at, aszkorbinsavat, azaz C-vitamint, illetve 57,89 százalékukat festették meg E120-szal, kárminsavval, amely egy olyan színezék, amely az arra érzékeny embereknél allergiás reakciókat válthat ki.
A legtöbb adalékanyagot a Fox, az Elit és a Caroli virslije tartalmazza, míg a legkevesebbet a Kaufland saját márkás sertésvirslije és a Pikok két különböző fajtájú sertésvirslije.
Vannak virslik, amelyek nagyon sok sót is tartalmaznak, ezek mennyisége 1,02–3 gramm között változott. Ennek kapcsán az InfoCons felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ember az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott napi 5 gramm só kétszeresét fogyasztja, ezzel növelve a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát. Ezekben a betegségekben évente mintegy 3 millió ember hal meg.
„A virsli egy olyan termék, amit reggeliként, munkahelyen, kiránduláson vagy kifliben, hot dog néven fogyasztunk. Mindannyian reméljük, hogy egy ilyen termék csak húsból áll, nem tartalmaz mást, csak friss húst és fűszereket. A címkéket olvasva vagy az InfoCons összehasonlító tesztjeit követve viszont azt láthatjuk, hogy egy ilyen termékben akár 11 adalékanyag is található. Van-e még hely ezek mellett húsnak?” — teszi fel a kérdést Sorin Mierlea, az InfoCons elnöke. A szervezet egyúttal azt javasolja, mindig olvassuk el a címkét, és döntsünk körültekintően arról, mit fogyasztunk.

Bumbuluţ Krisztina