A koronavírusos betegeket gondozó egészségügyi és kisegítő személyzetnek járó bérpótlékot az alapbér 85 százalékáig emeli meg a kormány — tájékoztatott a napokban Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője. A pótlékemelést kormányhatározat és sürgősségi kormányrendelet rögzíti.

A Ludovic Orban vezette kabinet döntése értelmében a Covid-19-cel diagnosztizált páciensek kezelésével foglalkozó egészségügyi intézmények egészségügyi-orvosi, illetve kisegítő személyzete a különlegesen veszélyes munkakörülmények miatt az alapbére 75 százalékától 85 százalékáig terjedő összeget kapja meg pótlékként.

A mentőszolgálat személyzetének pótlékát az alapbér 80 százalékában állapították meg — mondta Ionel Dancă. Eközben Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is arról beszélt, hogy növelik a mentősöknek járó bérpótlékot. „A mentősök 55 százalékos pótlékot kaptak. Ez most 25 százalékkal egészül ki” — mondta újságírók érdeklődésére a tárcavezető múlt héten Jászvásáron. Így az emelés eredményeképpen a mentősök 80 százalékos bérpótlékot fognak kapni.

Az egészségügyi és a szociális rendszerben dolgozókat tömörítő, több mint százezer tagot számláló Sanitas szakszervezet pozitívan fogadta a döntést, hiszen az elmúlt két hónapban többek között ezért is küzdött, tárgyalt. Az érdekvédelem a figyelmeztetéseket követően októberben első ízben japán sztrájkot szervezett, majd sztrájkőrséget állt a kormány épülete előtt, eközben pedig folyamatosan egyeztetéseket eszközölt. A bérpótlékok helyzete mellett viszont számtalan más hiányosságra is felhívta a kormány figyelmét, amelyekre a legutóbbi kormányülésen hozott döntések nem adnak megoldást. A Sanitas szerint az állandó kapkodás, a felszerelés- és szakemberhiány és a túlpolitizált menedzsment krónikus betegségeiben szenvedő egészségügyi rendszer is gyógyításra, átfogó ágazati reformra, átgondolt és végigvitt megújulásra szorul. Abban reménykedik, hogy a december 6-i választás után alakuló új kormány hajlandó lesz majd arra, hogy megvitassa és megoldja a felmerült problémákat, melyeket az elkövetkező időszakban ismertetni fog.

A családorvosok semmit nem kaptak

A romániai családorvosok, a háziorvosok asszisztensei és egyéb munkatársak semmilyen béremelésben, pótlékban, kockázati ösztönzőben nem részesültek a koronavírus-járvány kirobbanása óta, sőt, a pandémia ideje alatt átlagosan 30 százalékkal csökkent a családorvosok és a háziorvosi rendelők jövedelme — osztotta meg a hírt dr. Călin Bumbuluţ családorvos, a Szatmári Orvosi Kamara elnöke, az országos kamara alelnöke.

A családorvosi rendelőknek ugyanis hatalmasat nőttek a kiadásaik az év eleje óta, hiszen be kellett szerezniük a fertőtlenítőszereket, védőfelszereléseket, tartaniuk kellett a frontot, amikor tavasszal két hónapra bezártak a poliklinikák — ám mindezért semmilyen ösztönzésben nem részesültek, a többletköltségeik nem lettek megtérítve.

Jelenleg egy hazai családorvosnak átlagosan 6–10 SARS-CoV-2-fertőzésgyanús páciense van naponta, akiknek a legtöbbjénél be is igazolódik a betegség — többségük esetében azonban nincs lehetőség PCR-teszt elvégzésére, hiszen annyira túlterheltek a közegészségügyiek és a kórházi laboratóriumok. A szakorvos kollégáik és kórházak arra figyelmeztették már a családorvosokat, hogy ha nem életbevágó, ne küldjék a sürgősségire pácienseiket, mert eltelhet akár egy nap is, míg eldől, hogy mi lesz velük — addig ugyanis, míg nincs meg a koronavírustesztjük eredménye, várakozniuk kell. Így nem marad más hátra, csak az, hogy a családorvos felügyelje az összes COVID-19-ben szenvedő pácienst, azokat is, akiket hivatalosan nem tesztelnek le, mindenkivel napi rendszerességgel tartsa a kapcsolatot, s eközben lássa el a krónikus betegeket.

A családorvosok többet dolgoznak, mint általában, igaz, sok esetben telefonon tartják a kapcsolatot a páciensekkel, amiért eddig nem járt juttatás. Csökkent a rendelőben a konzultációk száma, hiszen sokan ódzkodtak és ódzkodnak továbbra is attól, hogy személyesen keressék fel orvosukat, mert félnek a megfertőződéstől, így inkább telefonálnak — az Országos Egészségbiztosítási Pénztár viszont ezeket a konzultációkat nem számolja el. Eközben a családorvos azért is aggódhat, hogy vajon a telefonos konzultáció során megfelelően ítélte-e meg a betege állapotát. Nagy a felelősség, nagy a nyomás és a stressz, magas a megfertőződés veszélye, a családorvosok, asszisztenseik, a kisegítő személyzet mégsem részesült semmilyen plusz juttatásban, így nem csoda, hogy csalódottnak és megalázottnak érzik magukat — emelik ki a szakemberek.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: healthline.com