Az elmúlt két év — ami a járványhelyzetben telt el — olyan nyomot fog hagyni a diákságban, amit nagyon nehezen lehet helyrehozni. Hatványozottan igaz ez a szakoktatásra, ugyanis a szakmát nem lehet képernyőn keresztül megtanulni. Életbe lépett egy minisztériumi rendelet, melynek értelmében a gyakorlati órákat akkor is meg lehet tartani a műhelyekben, ha az osztály online oktatásban van. A vállalkozó — akivel az iskolának szerződése van — dönti el, hogy fogadja-e a gyakorlatra érkező diákokat.

Ami nem kedvező, az az, hogy ez az intézkedés csak az összefüggő gyakorlatokra érvényes, ez szemeszterenként egy alkalommal van. Nem érvényes a jogszabály a heti gyakorlati napokra (tizedik osztályban heti két nap, tizenegyedik osztályban heti három nap van), ezeket az iskola műhelyében kell megtartani. Még ez is jobb annál, ami az elmúlt tanévben történt, amikor a gyakorlati órákat is az online térben tartották, ami teljesen felesleges volt. Most is van egy osztály online oktatásban (egy gyerek fertőzött), amúgy az egész iskola kezd visszaállni a jelenléti oktatásra. Ha a járványhelyzet miatt nem lesz lehetséges teljes mértékben visszaállni a jelenléti oktatásra, és a gyakorlati órákat nem lehet gyárakban és vállalkozók műhelyeiben megtartani, akkor a szakoktatás válságba kerül, holott egyre nagyobb szükség van a szakemberre.

Amióta elkezdődött a járvány, a Polipol például nem fogad gyerekeket, mert nem lehet biztosítani azokat a feltételeket, amelyek az előírásokban szerepelnek, pedig mint ismeretes, a duális oktatási rendszerben komoly szerepet vállalt a mezőfényi telephelyű cég, a szakmai gyakorlatot itt szerezték meg a diákok.

Gindele kiemelte, hogy nagy jelentősége van annak, hogy a szakiskolások helyi cégeknél végzik a gyakorlati munkát, mert ezek a cégek nagyon sok végzőst alkalmaznak. Egyre kevesebb az olyan diák, aki magasabb bérért külföldre vágyik, nagyon sokan jönnek vissza külföldről, mert ott nem találják meg a számításaikat.

A Simon Bărnuţiu Szakközépiskolának vannak jó szaktanárai, viszont ezek az idősebb korosztályhoz tartoznak, a fiatal szakemberek nem a tanügyben helyezkednek el, mert egy cégnél sokkal több fizetést ajánlanak, és nincsenek kitéve a tanügyben tapasztalható állandó hercehurcának. Magyarán nem vonzó a rendszer a pályakezdőknek, de még az iskolamenedzseri tisztségekért sem rajonganak a pedagógusok. Az intézményvezetői állásokért négyévenként kell vizsgázni, nemrég zajlott le az igazgatói versenyvizsga, melyen eléggé rosszak az eredmények, olyan a vizsgaanyag, aminek az ismerete nem garantálja azt, hogy az illető jó menedzser lesz — mutatott rá Gindele.

Elek György