Gheorghiţă elmagyarázta, a hamis információk onnan származhatnak, hogy némi hasonlóság van a tüskefehérje és egy másik fehérje, a szincitidin-1 szerkezete között. Utóbbi a méhlepény érésében és fejlődésében játszik szerepet. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a két fehérje között nagyon kevés a hasonlóság. 'Felvetődött, hogy a tüskefehérjével szembeni antitestek keresztreakcióba lépnének ezzel a fehérjével is, amely a placenta érésében játszik szerepet, és termékenységi problémákat okozna. Ez egyáltalán nem így történik' - magyarázta az orvos a Victoria palotában tartott sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta, minden eddigi kutatás arra utal, hogy a COVID-19-ből kigyógyult személyek esetében - akiknél ugyanúgy kialakultak a tüskefehérje elleni antitestek, mint a beoltottaknál - semmi nem utalt arra, hogy csökkent volna a termékenységük. A legutóbb közzétett tanulmányok pedig azt bizonyítják, hogy az oltás nem befolyásolja a férfi nemzőképességet. 'Alapvetően az ondófolyadék bizonyos paramétereit vizsgálták, és ezek nem változtak a korábbi állapothoz képest, körülbelül két-három héttel a második adag oltás után' - tájékoztatott Valeriu Gheorghiţă.

A CNCAV vezetője cáfolta azokat a híreket is, amelyek szerint az oltás után a tüskefehérje a vérben keringene, és súlyos hatásokat okozna az immunizált személyek szervezetében.

A COVID-19 elleni oltást követően ugyanis a tüskefehérje nagy része azon a helyen található, ahova az oltást beadták. 'Ezért hívják tüskefehérjének, mert lényegében egy kampó rögzíti az izomsejtmembránhoz a beadás helyén. Az első adag beadása után végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az oltást követő kettő-négy napban rendkívül kis mennyiségű tüskefehérje kering, és ez a tüskefehérje eltűnik a SARS-CoV-2 elleni antitestek megjelenésével' - magyarázta az orvos, hozzátéve, hogy a második dózis beadása után már a megszokott antigén teszteknél ezerszer érzékenyebb tesztek sem mutattak ki a szervezetben keringő tüskefehérjét.

'Tehát hamis az az elképzelés, hogy az oltás után a tüskefehérje kering a vérben, és súlyos károsodást okoz. Ilyesmi nem fordul elő" - hangsúlyozta Valeriu Gheorghiţă.
AGERPRES