Külföld

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban

2020.08.25 - 14:08

 A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg - írja online kiadásában a The Guardian.
    A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a 13. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet.
    Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban, miután veszélyes állapotba került, lerombolták.
    Az építmény alapjait először 1869-ben egy Sir George Gilbert Scott ünnepelt építész által vezetett projekt során bontották ki.
    Január óta a Pre-Construct Archaeology régészeti csapat vezeti a munkálatokat a westminsteri apátságban, a projektet azonban három hónapra megakasztotta a koronavírus-járvány.
    Az apátságot felügyelő hatóságok az épület oldalán egy új fogadótermet akarnak kialakítani. Itt zajlana a jegyértékesítés és itt kapnának helyet a biztonsági létesítmények. A látogatók ezáltal a nagy nyugati kapun léphetnek be a székesegyházba, amelyet egykor a közemberek nem, csak az uralkodók és a királyi mennyasszonyok használhattak.
    Több jó állapotban megmaradt ereklyét is feltártak az ásatások során, például egy szenteltvíztartót vagy medencét, melyet valószínűleg Hitvalló Eduárd templomában a szerzetesek kezük megmosására használtak belépéskor.
    Találtak egy ólomcsövet is, mely valószínűleg vízzel látta el az épületet, korát a 13. századra teszik.
    Előkerültek a középkori festett vakolat töredékei is, melyek alapján valószínűsíthető, hogy a sekrestye falait egykor kézzel festett piros, fehér és fekete virágok díszítették.
    Számos 18. százai háztartási tárgy, például porcelán étkészletek, éjjeliedények, üveg ivópoharak, valamint fésűk és kefék maradványát is megtalálták.
    Mivel a 13. században, majd a 18. században is temetkezési helyként használták a területet, több száz személyhez köthető emberi maradvány került a felszínre.
 

Ajánljuk még a témában:

Szatmárnémeti

Várfalat reméltek, csatornarendszert találtak

A szatmárnémeti főtérfelújításnál a régészeknek is van dolguk, mert ahol ásni kezdenek ott a múltkutatók is szétnéznek. A Vécsey-ház és a Csizmadiaszín közötti főtérszakaszon az egykori várfal közelsége miatt kiemelten figyelnek.
Vidék

Egy régi település nyomaira bukkantak

A Szatmár Megyei Múzeum régészei, valamint Török József, a vetési Kulturális és Helytörténeti Központ vezetője, amennyiben az időjárás megengedi, tovább folytatják Gelényes település már elkezdett részleges feltárását, annak földrajzi behatárolását.
Szatmárnémeti

Elkezdődhet a stúdiószínház építése

A Szatmár Megyei Múzeum régészei befejezték a feltáró ásatásokat a Hám János (egykori Bem) utcában, s mivel nem bukkantak a volt zsinagóga maradványaira, elkezdődhet a stúdiószínház építése.