— Milyen kihívások előtt állnak a pedagógusok, hogy megfeleljenek a távoktatással kapcsolatos elvárásoknak? Hogyan lehet megszerezni a szükséges ismereteket?
— A szakmai tudást nem elég csupán megszerezni, hanem szinten is kell tartani ahhoz, hogy az illető szakember a változó társadalmi és technikai körülmények között egyaránt helyt tudjon állni. Éppen ezért a különböző szakterületeken belül elengedhetetlen a folyamatos továbbképzés, valamint az állandó megújulásra való törekvés.
Az oktatási módszertan és eszközrendszer megújítása, az IKT- (információs és kommunikációs technológiai) eszközök oktatásban betöltött szerepe régóta a pedagógiai kutatások egyik központi problematikájának számít. Annak ellenére, hogy az elmúlt években többször is hallhattunk a különböző digitális eszközök oktatásban történő alkalmazásának lehetőségeiről, a váltás pillanatában mégsem állt rendelkezésünkre egy jól kidolgozott oktatási felület vagy technológia. Ebből kifolyólag sokan sokféle felületet alkalmazva, különböző módszerekkel vágtak bele a távoktatásba. A hirtelen bekövetkezett átállás még inkább rávilágított arra, hogy mind módszertani, mind pedig a digitális technológia alkalmazása terén elengedhetetlen a továbblépés, az állandó megújulás igénye.

— Valóban szükség van a továbbképzésre, de van-e erre idő és lehetőség?
— A legtöbb pedagógus az előző tanév utolsó hónapjait az útkeresés időszakaként élte meg, amelyben először is megpróbált egy, önmaga és diákjai számára egyaránt elérhető oktatási felületet találni, annak használatát elsajátítani és megismertetni, mindemellett egy olyan oktatási módszert kialakítani, amely az online térben is hasznosnak bizonyul. Szeptemberben, amikor pár hétre visszatérhettünk az iskola padjaiba, többek szemében felcsillant a remény, hogy a tanítási-tanulási folyamat ismét a megszokott formában fog folytatódni, viszont hamar rádöbbentünk arra, hogy a személyes jelenléten alapuló oktatás sem a megszokott rendben halad, ugyanis a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások egyáltalán nem kedveztek a különböző interaktív tanítási módszereknek és munkaformáknak. Így egyre kevesebb tanulói együttműködésen alapuló, kooperatív tanítási módszer állt a pedagógusok rendelkezésére. Ehelyett a szabályok betartása főként a frontális tanítás és egyéni munkaforma irányába billentette ki a mérleget.

— Milyen mértékben sikerült a váltás a pedagógusok, illetve a diákok számára?
— Az iskolai szinten egységes oktatási felületnek, valamint az előzetes tapasztalatnak köszönhetően az ősszel bekövetkezett váltás talán már zökkenőmentesebben működött. Mindamellett, hogy már különösebb nehézségek nélkül használjuk a Google Tantermet és Meetet, mégis úgy vélem, hogy akárcsak a személyes jelenléten alapuló oktatásban, az online térben is fontos az, hogy színt vigyünk a tanórákba. A digitális oktatás nem csupán attól lesz digitális, hogy egy virtuális tanteremben tanulunk, hanem attól is, hogy kihasználjuk a digitális világ nyújtotta lehetőségeket is.

— A teljesség igénye nélkül bemutatna néhány olyan online felületet, amelyek segítségével pár perc alatt könnyedén érdekes és játékos feladatokat készíthetnek, vagy a már meglévőket szerkeszthetik át saját igényeinknek, valamint diákjaik képességeinek megfelelően?
— Valamennyi felület a személyes regisztrációt követően térítésmentesen elérhető, egyes esetekben viszont korlátozott az ingyenesen szerkeszthető feladatok száma. Az egyik különös kedvencem a Biteable videókészítő program, amely segítségével pár perc alatt készíthetünk a ráhangolódás vagy a reflektálás fázisában bemutatható rövid kis filmecskéket. Ezek révén felkelthetjük a diákok érdeklődését a téma iránt, rögzíthetjük a tanórán elhangzott új információkat, ugyanakkor alkalmas rövid, kis motivációs üzenetek megfogalmazására is, amelyekre (különösen a nehéz helyzetekben) mindannyiunknak igen nagy szüksége lehet. Hasonló animációs kisfilmeket készíthetünk a PowToon nevű program segítségével is. E videók alkalmasak lehetnek a tanulók motivációs kedvének serkentésére, egy adott témakör népszerűsítésére, valamint egy kérdéskör iránti érdeklődés felkeltésére egyaránt.

— Nem lehet beérni azzal, hogy a diák és a tanár megismer egy felületet, és azt gondolja, hogy azzal a módszerrel éveken át taníthat-tanulhat, ugyanis a fejlődés nem áll meg, azzal lépést kell tartani. Tudunk ilyen elévült alkalmazásokról?
— Kezdetben a Google Tanteremben szerkesztett kvízfeladatokat igen nagy előszeretettel oldogatták a diákok. Azonban az akkor még újdonságnak számító gyakorlat mára már megszokottá vált, és egyre inkább igénylik az új típusú feladatokat. A Wordwall segítségével egyszerűen készíthetők gyakorló- és tesztfeladatok digitális és nyomtatható változatban egyaránt. A program előnye, hogy diák és pedagógus számára egyaránt könnyen kezelhető; a tanulók igényeinek és felkészültségi szintjének megfelelően több játékos feladattípus közül is válogathatunk; ugyanakkor a már meglévő gyakorlatokat is megoszthatjuk saját diákjainkkal, vagy pedig szerkeszthetjük azokat. A program hátránya, hogy az ingyenes verzióban korlátozott a készíthető és szerkeszthető feladatok száma.
Hasonló játékos gyakorló feladatok készíthetők a Learningapps nevű felület segítségével. Itt is több feladattípus közül választhatunk, valamint az igényeinknek megfelelően különböző tantárgyakhoz és szintekhez kapcsolódó, már meglévő feladatok közül is választhatunk.
Amennyiben csoportosan is szeretnénk gyakorolni vagy vetélkedőt szervezni, kiválóan hasznosítható a Quizizz nevű felület. A tanulási folyamat elején bemeneti mérésként, órai gyakorlásként, de akár házi feladatként is alkalmazható. A felület előnye, hogy már meglévő feladatsorokból is vehetünk át kérdéseket, s ezeket saját feladataink közé illeszthetjük, minden egyes feladatnál külön beállíthatjuk a feleletadásra szánt időt, és folyamatosan nyomon követhetjük a tanulók tevékenységét. Mindemellett a differenciálás lehetőségét is megteremti, ugyanis felmérhetjük, hogy az egyes tanulók esetében melyek azok a területek, ahol hiányosságok észlelhetők, láthatjuk, hogy melyek azok a kérdések, amelyek nehézséget okoztak. Az ActionBound nevű felület szintén megteremti a differenciálási lehetőséget, ugyanakkor szabadulószoba készítésére is alkalmas. Előnye az, hogy hibás válasz esetén hibapontot állíthatunk be, a különböző küldetések teljesítéséről a pedagógus azonnali visszajelzést kap (résztvevők neve, elért pontszám, felhasznált idő), a diákok pedig szintén azonnali visszajelzést kapnak az elért pontszámról. A már előkészített feladatsorokat később bármikor módosíthatjuk, nem kell minden esetben elölről kezdeni az ötletelést. E feladattípusok előnye, hogy a diákok nem kötelező „feladatként” érzékelik őket, hanem sokkal inkább játékként, ezért a „győzelem kedvéért” többször is elvégzik a gyakorlatokat, sőt, igénylik az újabb és újabb feladatsort. Kezdetben ezek kidolgozásához bizonyára több felkészülési idő szükséges, mint egy frontális tanóra megtervezéséhez, viszont ha az óra végén a pedagógus láthatja diákjai elégedett mosolyát, akik épp újabb feladatokat kérnek, az minden fáradozást megér.

Elek György