Egészségügyi kérdésekben a romániai lakosság 60 százalékának fő információforrása a háziorvos, míg 25 százalékuk az interneten tájékozódik. A polgárok 80 százaléka úgy érzi, itthon nem lehet hozzájutni innovatív gyógyszerekhez, úgy, mint másutt Európában, orvoshoz sem fordul a lakosok negyede, amíg nem fáj semmije. A romániaiak 18 százaléka ugyanakkor határozottan oltásellenes — ezek a fő következtetései a 2021-es Közegészségügyi Barométernek. A felmérést a Román Akadémia Ion I. C. Brătianu Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (ISPRI) a Larics Szociológiai Kutatási Központ a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületével (ARPIM) közösen készítette, immár második alkalommal.
A Közegészségügyi Barométer egy komplex, éves értékelő és elemző eszköz, amelynek célja a romániai közegészségügyi politikával kapcsolatos nézeteket, attitűdöket és jövőképet felmérni a COVID-19-járvánnyal összefüggésben, de nem korlátozódik csak a pandémiára. A barométer adatait 2021. november 1–19. között gyűjtötték, ellenőrizték és elemezték, a telefonos felmérés során Románia minden megyéjének, így Szatmárnak is megkérdezték egy adott számú polgárát.
Mint kiderült, a felmért lakosság 64,3 százaléka számára a prioritások között szerepel az egészsége. Arra a kérdésre, hogy általában betartják-e a járványhelyzet által megkövetelt higiéniai és szociális távolságtartási intézkedéseket, a legtöbb romániai igennel válaszolt — 64,7 százalék határozott igennel, míg 11,5 százalék többnyire betartja ezeket. A barométer készítői azonban megjegyzik, hogy természetesen azt nem lehet felmérni a válaszok alapján, hogy milyen szigorúsággal tesznek eleget ezeknek az intézkedéseknek. 19,6 százalék azt mondta, inkább csak azokat az intézkedéseket tartja tiszteletben, amelyek nem tűnnek abszurdnak, 4,2 százalék viszont fittyet hány ezekre. Mindez azt jelenti, hogy Románia felnőtt lakosságának háromnegyede megérti, hogy természetes, ha a járványhelyzet szabályokat követel meg, ezeket pedig be kell tartani. A válaszadók több mint 90 százaléka hasznosnak tartja a kezei fertőtlenítését, a fizikai távolságtartást, és azt is elfogadja, hogy a koronavírus-fertőzés első tüneteinek megjelenésekor otthoni elszigetelődésre van szükség.
Az egészségügyi védőmaszk viselését sem utasítják már el olyan nagy mértékben a lakosok, mint a pandémia kezdetén: 83,3 százalék szerint zárt térben hasznos a maszkviselés, 34,5 százalék pedig nyílt térben sem utasítja el.

Sokan elutasítják

A 18 év feletti romániai lakosság 67 százalékának volt inkább pozitív véleménye a megkérdezés időpontjában a védőoltásokról, és mondta azt, hogy be fogja oltatni magát a COVID-19 ellen, vagy pedig már megkapta legalább az első vakcinát, illetve rendelkezik a teljes oltási képlettel. A Közegészségügyi Barométer 2021 készítői szerint ezt a számot is óvatosan kell kezelni, hiszen november végén, december elején jelentős változások mentek végbe az oltással kapcsolatos hatósági diskurzusban, szóba jött a munkahelyi zöldigazolvány bevezetése, megjelent a koronavírus omikron variánsa — utóbbit pedig az egészségügyi hatóságok szerint nem fedik le megfelelő biztonsággal a rendelkezésre álló vakcinák, mindez pedig lassítja az oltakozási ritmust, és felgyorsít egy esetleges januári járványhullámot. A szándéknak, de a valós oltakozási aránynak is rendkívül kontextualizált dinamikája van, a járvány alakulásától, a hatóságok üzeneteitől, a szigorítások enyhítésétől egyaránt függ.
A hivatalos adatok szerint a felnőtt lakosság 47 százaléka kapta már meg legalább az első oltást a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből november közepén, december elejére pedig 52 százalékuk megkapta már az első oltást. Romániában ugyanakkor a felnőtt lakosság 18 százaléka határozottan oltásellenes — állapították meg.

Szkeptikusan fogadott telemedicina

A romániai lakosság 39,5 százaléka részesült a járvány kezdete óta online vagy telefonos egészségügyi konzultációban — ebben benne vannak a háziorvossal való interakciók is. Bár korábban az orvostársadalom szkeptikusan fogadta ezt a fajta konzultációt, a járvány által támasztott igények azt mutatják, hogy bizonyos határokon belül működhet. A barométer adatai szerint azok fele, aki részesült távkonzultációban, elérhetőnek és hatékonynak tartja ezt a módszert.

Kitől kérdezünk, ha baj van?

A barométer készítői azt is felmérték, hogy kihez fordul a lakosság, ha egészségügyi problémája van, honnan szerzi be a számára szükséges információkat. A megkérdezettek több mint 60 százaléka orvosához fordul, ha kérdése van — tavaly még csak 50,8 százalékot tett ki ezek aránya. Változatlan viszont azoknak az aránya, akik az interneten kutatnak fontos tudnivalók iránt, ugyanúgy 25 százalék körüli, mint 2020-ban. A gyógyszerészektől is sokan kérdeznek, ugyanakkor sokan hallgatnak a rokonok és barátok tanácsaira.
Az egyébként kijelenthető, hogy a járvány első évéhez képest idén nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a lakosok az orvosoktól kapott információknak, valamivel nagyobb bizalommal viseltetnek irányukba, ez pedig csökkentheti az öngyógyítás gyakorlatát — jegyzik meg.

Az összeesküvés-elméletek hívei

A lakosság 55 százaléka úgy gondolja, hogy a hatóságok, az orvosok és a gyógyszeripar szándékosan eltitkol fontos dolgokat a betegségekről, gyógyszerekről és vakcinákról, 41,8 százalék azonban nem hisz ilyesmiben.
A klinikai vizsgálatok is megrémítik a lakosokat, nagy részük nem járulna hozzá ahhoz, hogy részt vegyen benne. A romániaiak többsége nincs hozzászokva a klinikai vizsgálatok gondolatához, és azt orvosi kísérlettel és veszélyes gyógyszerek gondolatával társítja. A megkérdezettek mindössze 28,7 százaléka nyilatkozta azt, hogy részt venne klinikai vizsgálatban.

Ha nem fáj, nem kell orvos

A barométer adatai azt mutatják, hogy az egészségügyi szűrések sikeresebbek lehetnének hazánkban, ha jobban népszerűsítenék azokat. A hangsúlyt a pozitív oldalra kell helyezni, és arra a részre kellene ráerősíteni, hogy ennek a folyamatnak az eredménye nem megbetegít, hanem lehetőséget ad a probléma kontrollálására.
A lakosság 24,2 százalékát egyáltalán nem érdekli a szűrés ötlete, mert szerintük nincs értelme orvoshoz menni, ha nem fáj semmi. 18,8 százalékuk a szűrővizsgálatoknak még a gondolatával sincs kibékülve, mert úgy érzik, hogy egészségesek, ha pedig részt vennének egy szűrésen — szerintük tisztázatlan eljárásban —, akkor ez megváltozna, és olyan problémákkal kezelnék őket, amelyekről úgy gondolják, nem rendelkeznek velük.
A 2021-es Közegészségügyi Barométer adatai elérhetők a Román Akadémia Ion I. C. Brătianu Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének honlapján, a www.ispri.ro oldalon.

Bumbuluţ Krisztina