Két éve már, hogy a világ a koronavírus-járvánnyal küzd. Az emberek kimerültek, s a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy egyre többen küzdenek mentális problémákkal. A mindennapi megélhetés, a pánik, a félelem és nem utolsósorban a hírözön, mely valós vagy álhíreket közöl, a pandémiában elhunyt személyekről közölt apokaliptikus képanyagok nap mint nap egy nagyon veszélyes koktélt alkotnak, mely az érzelmileg sérülékeny személyek számára valós veszélyforrást jelent. Dr. Daniel David pszichológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora rávilágított, hogy Romániában egyelőre nem nőtt jelentősen a klasszikus pszichiátriai rendellenességek előfordulása, ám résen kell lennünk, mert hosszú távon ez a helyzet minden bizonnyal megváltozik. Ráadásul az elmúlt két évben megnőtt a diszfukncionális stressz előfordulása, azaz egyre többen éreznek szorongást, félelmet, depressziót stb. — hívja fel a figyelmet Daniel David.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a mentális egészségügyi problémák száma folyamatosan növekedik a pandémia kezdete óta. Az adatok azt mutatják, hogy világszerte a fiatalok és gyerekek kb. 20 százaléka szembesül különböző mentális zavarokkal. Sőt mi több, az öngyilkosság a 15 és 29 éves korosztály tekintetében világszerte a második elhalálozási ok. Az amerikai Betegségeket Ellenőrző és Megelőző Országos Központ kutatásából kiderül, hogy a pandémia idején a felnőtteket is érintik a pszichés problémák. 31 százalékuk szorongásos, depressziós tünetekkel szembesült, 13 százalékuk elkezdett több gyógyszert, alkoholt és drogot fogyasztani, 26 százalékuk akut stresszhelyzetre panaszkodik, és 11 százaléknál öngyilkossági gondolatok is előfordultak.
A Frontiers in Psychology közölt egy dolgozatot, mely komoly összefüggést mutat a pandémia idején a szorongásos és depressziós állapotok és a közösségi hálón terjedő hírek között. Bár egyes esetekben a közösségi oldalak egy egészségügyi krízis közepette jótékonyak is lehetnek, hiszen rádöbbenthetik a lakosságot néhány jó szokásra, mint a kézmosás vagy a távolságtartás, ám más esetekben a hamis hírek áradata téves értelmezést eredményezhet, mely akár végzetes döntés meghozatalára késztethet egyes személyeket, írja a g4media.ro.
A SARS-CoV-2 által okozott napi halálesetek képlavinája befolyásolja néhány érzelmileg sebezhető ember állapotát. Akárcsak a világ többi részét, Romániát is súlyosan érintették a különösen a Facebookon terjesztett hamis információk, illetve a járványos halálesetekről szóló híráradat.
„Normális, hogy a stressz szintje megemelkedik egy világjárvány idején. Nem számíthatsz arra, hogy a korábbihoz hasonló stressz-szinted lesz. De fontos, hogy milyen stressz ér bennünket, funkcionális vagy diszfunkcionális” —mondja Daniel David. „Normális, hogy legyen elégedetlenség, aggódás, szomorúság. Ez funkcionális stressz. Nálunk a diszfunkcionális stressz fokozódik, és boldogtalanság helyett agresszívvé válsz, pánikot érzel, szomorúság helyett pedig depressziót. Megjelenik a szorongás, a félelem, a pánik, minden katasztrofális. Romániában a közüzenetet a negatív, s nem a pozitív részek uralták, a halottakkal és egyebekkel kapcsolatos hírlavina pedig elég erősen hathat egyes személyekre. Hasonló a helyzet világszerte. Azokon a területeken, ahol a nyilvános üzeneteket a negatív érzés uralta, a diszfunkcionális stressz fokozódott, más országokban viszont, ahol a pozitív részek dominálták a nyilvános üzeneteket, a funkcionális stressz nőtt, és az emberek sokkal könnyebben túljutottak bizonyos érzelmi állapotokon. Rengeteg hamis hírrel néztünk és nézünk szembe, és óvatosnak kell lennünk, hogy hol, honnan informálódunk” — magyarázza a szakember, aki arra is rávilágít, hogy Romániában egyelőre nem nőtt jelentősen a klasszikus pszichiátriai rendellenességek előfordulása, ám résen kell lennünk, mert hosszú távon ez a helyzet minden bizonnyal megváltozik. A BBTE rektora úgy véli, hogy a közösségi médiában sokkal nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni egyes pozitív dolgokra, például az oltásra. Sokkal jobban, mint az megvalósult. „Ki kellett volna hangsúlyozni, hogy ha beoltatod magad, ha betartod a szabályokat, előnyöd származik belőle. Könnyebben elhagyhatod az országot, vakációzhatsz, olyan helyekre is mehetsz, melyek látogatása feltételekhez kötött, találkozhatsz a családtagjaiddal. A pozitív modellekből azonban nagyon kevés volt. Ma is, ha a tv-t nézed, észrevehető a negatív besorolás, ez világos. Amit mi tehetünk, az az, hogy minél racionálisabb, érzékenyebb attitűdöt veszünk fel, de nem katasztrofálisat” — mondja Daniel David. A szakember rávilágít, hogy néhány módszerrel átléphetünk a diszfunkcionális stresszen. „Még ha a halállal is harcolsz vagy a pandémiával, a számokkal, segítenek, hogy egy egészséges stresszed legyen. Mindenki világosan meg kellene határozzon két vagy három alapvető értéket, és meg kell próbálnia olyan heti magatartást tanúsítani, amely összhangban van ezekkel az értékekkel. Az emberek igyekezzenek megismerni önmagukat, erősségeiket, és tegyenek különböző dolgokat ezekkel kapcsolatosan! Készítsenek például egy listát 10 olyan tevékenységről, amelyek jólétet okoznak számukra! Ebből a listából válasszanak legalább heti két-három olyan tevékenységet, amely rutinná válik! Ha ezt hetente csináljuk, vagyis olyan dolgokat, amelyek örömet tükröznek, olyan dolgokat, amelyek megfelelnek az értékrendünknek, akkor jó lesz az életünk. Megjelenik az élvezet, a kellemes élet pszichológiai érzése. A jó élet érzése akkor jelenik meg, ha az, amit csinálunk, megfelel az erősségeinknek, és megjelenik az értelmes élet érzése is” — fogalmaz Daniel David.

Sógor Beáta