Június 8. van, az év Gergely-naptár szerinti 159. napja. Az évből még 206 nap van hátra. Ma Medárd és Helga névnap van.
Kettejük közül a Medárd férfinévhez kötődik több népi megfigyelés, hiedelem, Medárdot félték például a régi idők emberei az utolsó fagyosszentként, még akkor is, ha a Medárd-napi fagy már nem árt semminek: „Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt.” Szokás volt lent és kendert, valamint káposztát vetni ezen a napon. Napjához Európa-szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: „Medárd napján, ha esik, 40 napig mindig esik”, illetve „hogyha Medárd pityereg, 40 napig csepereg”. A délebbi vidékeken is igaz volt, hogy ha ezen a napon esik, negyven napig esni fog, de ott meg nem kellemes nyár, hanem negyvennapos szárazság követte a száraz Medárd-napot. A parasztemberek szerint ha esik ezen a napon, akkor a fű kihajt, és kövér lesz a szénának való, mint ahogy a szőlő is bőven terem, de a bor gyönge lesz a Medárd-napi eső miatt. A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött a bibliai özönvíz, és az is negyven napig tartott.
Ha nem esik, de esőre szükség volna, az öregasszonyok a gazdaság legnagyobb kakasát fürdették meg ezen a napon, hogy zápor kerekedjék. Vagy az volt a szabály, hogy egy nagy kakast kellett megfőzni, hogy eleredjen az eső. A lányok kimentek, és a mezőn forogtak körbe-körbe, közben pedig ezt ismételgették: „Ess, eső, ess, három napig ess! Zab szaporodjék, búza bokrosodjék, az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a patak hossza.”

Szent Medárd püspök

Medárd (i. sz. 456) frank származású katolikus püspök volt, címét sikeres flandriai térítései nyomán szerezte. Feje fölött kiterjesztett szárnyú sasmadárral szokás ábrázolni, amelyik megvédi az esőcseppektől. Ez utalás a legendára, mely szerint Medárdot gyerekkorában kiterjesztett szárnyaival óvta meg a madár az esőtől.
Az egyházi monda szerint Medárd püspök valóban szent életű ember volt, aki halála előtt meghagyta társainak, hogy ne a templomban temessék el, hanem a templomudvaron, hogy az arra járók lába tapodja, és a mennyből aláhulló eső szabadon érhesse a sírját. Ez így is történt, de a későbbi évek folyamán a szerzetesek úgy döntöttek, hogy egy püspök mégsem nyugodhat kint a szabad ég alatt. Kiásták a sírt, az abban talált maradványait pedig bevitték a templomba. Medárd püspök újratemetése napján hatalmas eső kerekedett, és negyven napig tartott, mégpedig azért, mert a szerzetesek nem vették figyelembe a püspök utolsó kívánságát.
Egy másik egyházi eredetű monda szerint amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, Medárd esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló, és negyven napig tartó eső vetett véget a tivornyának.

Tudományos magyarázat

Mint a legtöbb népi megfigyelésről, erről is kiderült, hogy van tudományos alapja, majd később a meteorológiai feljegyzések tanúsága szerint 66 százalékban beváltak a Medárd-napi megfigyelések. A Medárd-napi esőt követő negyven csapadékos nap okát Csolnokosi Cholnoky Jenő magyar földrajztudós találta meg elsőként, egész Európára érvényesen. Cholnoky ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy tavasz végén az európai kontinens talajának felmelegedése miatt magasabbra emelkedik a levegő hőmérséklete, mint az Atlanti-óceán fölötti levegőé. Az így létrejövő hőmérséklet-különbség miatt megindul a megcserélődése a légtömegeknek, a nedves, hűvös óceáni, párától nehéz alacsony légtömegek beáramlanak a szárazföld fölé. Az így bekövetkező gyors hidegbetörés magával hozza a párás óceáni levegőt, s ezzel zivatarossá, esőssé és hetekig elhúzódóan hűvössé téve egész Európa időjárását, ezzel mintegy valóra váltva a medárdi jóslatot, és meghozva az úgynevezett európai monszunt.

Princz Csaba