Március, böjtmás hava, Kikelet hava 18. napja van. A Gergely-naptár szerint az év 77. napja, az évből még 288 nap van hátra. Sándor, Ede és Eduárd névnapja, az egyik legismertebb magyar időjósló triumvirátus, Sándor, József és Benedek társaságának első napja.

Az erre az időszakra vonatkozó népi rigmusokat mindenki ismeri: „Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget!”; „Sándor, József, Benedek, jünnek a jó melegek”; „Benedek zsákszámra hoz meleget”; „Benedek zsákba hozza a meleget.” A pásztorok azonban sok helyen csúfondárosan átköltötték a rigmust, az ilyentájt előforduló bolondos időjárású napokra emlékezve ezt mondják: „Benedek, zsákba hozza a hideget.” A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani, hogy: „De benedekes idő van!”

Méhek, marhák

A népi tapasztalat azt mutatja, hogy hosszú éveken keresztül ez volt az az időszak, amikor az első meleg napok megérkeztek, bár ezt a felmelegedést már február másodikától, a medvéhez kötődő hiedelemtől kezdődően folyamatosan keresték megfigyeléseikben a régi idők emberei. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárakból, tisztogatják a kaptárakat a gondos méhészek. Ahol élénkebb méheket szerettek volna, ott hangyabolyt szórtak a kaptár alá. A marhákat is kihajtják ezekben a napokban a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később, Szent György-napon kezdődik. A gólyákat is ezekben a napokban várják vissza.

Egy népi mondás szerint Szent József után, ha a fejsze fokával ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik. Megfigyelték azt is, hogy ha ezekben a napokban dörög, akkor 40 napig szárazság lesz.

A három meleghozó

Sándor napját (március 18.) a zab, az árpa és a fehér bab vetőnapjának tartották.

József napjához (március 19.) fűződik a legtöbb időjósló és gazdálkodói megfigyelés. Ha szivárvány van az égen, jó idő lesz. A szivárvány széles sárga sávja jó búzatermést, a széles piros sávja pedig bő bortermést ígér. József-napon kell a kaprot, a csíráztatott hagymamagot és a krumplit vetni. Amilyen nap van József-napon, olyan idő lesz Péter-Pálkor és szénahordáskor.
József-napon nem szokás a házból kiadni semmit, ilyenkor nem megy a gazda se sehová, mert ha igen, a méhek elrepülnek rajzáskor. A hagyomány szerint az utolsó madarak is megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
József napja az ácsok számára dologtiltó nap, mert védőszentjük, Szent József, Jézus nevelőapja is ács volt.

Benedek napján (március 21.) kell a füvet vetni, fokhagymát és dughagymát ültetni, utóbbit augusztus 24-én fog kelleni felszedni, ha Benedek napján volt ültetve.

Nap-éj egyenlőség

Egyébként nem véletlen, hogy március közepétől kezdtek igazán bizakodni a tavaszban a régi idők emberei, hiszen Sándor, József és Benedek időszaka egyben a tavaszi nap-éj egyenlőség időszaka is. Érdekes, hogy a XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be a tavaszi nap-éj egyenlőség, innentől a század végéig, azaz 2100 végéig mindig korábban lesz. 2011-ben még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012 szökőév volt, ezért abban az évben már március 20-án reggel következett be ez a csillagászati esemény. Idén, 2021-ben is március 20-án, helyi idő szerint pontosan 11 óra 39 perckor lesz a váltás az éjszakák és a nappalok hossza között, utóbbiak javára. Innentől kezdve a nappalok hosszabbodnak egészen június 21-ig, amikor is a nyári napfordulótól kezdve rövidülni fognak egészen karácsony tájáig, december 21-ig.

Princz Csaba

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!