Magyar néprajzkutatók feljegyzései arról szólnak, hogy a Pest megyei nagykőrösi hiedelmek szerint „Julianna kitette a dunnáját, és az kiszakadt”, vagy „Julianna megrázta a dunnáját”, mert a megfigyelések szerint ezen a napon gyakran havazik. Ha hó esik, Baranya megyében és a Drávaszögben azt mondogatják: „Bolondoznak a Julisok”.
A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le egyes falvakból, ahol úgy tartják, hogy „ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog”.

Ez a megfigyelés az idei évben nem állja meg a helyét, hiszen február hatodikán, Dorottya napján komoly fagyok voltak, a locsogós enyhe idő helyett ma, Julianna napján viszont enyhén tavaszias a nappali időjárás.
Egy másik, Julianna-naphoz köthető népi rigmus így szól: ha Juliska fésülködik, a tavasz már közeledik. Summa summarum a népi megfigyelések szerint Julianna napjától általában az idő lassan melegszik, ilyenkor a régi időkben már azt várták, hogy nekikezdhessenek a tavasz eleji kerti, mezei munkálatoknak.
Február 16-a Nikomédiai Szent Julianna (Nikomédia, 286 körül – Nikomédia, 304), a szentként tisztelt ókeresztény szűz és vértanú ünnepe is.

Princz Csaba