Mától kötelesek tájékoztatni a vásárlókat a kereskedők arról, ha a nem előre csomagolt élelmiszereik olyan allergéneket vagy anyagokat tartalmaznak, amelyek allergiát vagy intoleranciát okozhatnak. Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság 2021/163-as rendelete abban az esetben is alkalmazandó, ha az adott terméket közvetlenül üzletekben, éttermekben vagy az interneten kínálják. Azokat az anyagokat vagy termékeket, amelyek allergiát vagy intoleranciát okozhatnak, jól látható, elérhető helyen kell feltüntetni, közérthetően, és nem szabad elrejteni más írott vagy fényképes anyagok által. Az éttermekben és teraszokon a menüben kell feltüntetni ezeket az információkat, vagy jól látható helyre kihelyezett pannókon. A vendégeket, illetve a fogyasztókat minden esetben (közvetlenül házhoz szállított készétel esetében is) tájékoztatni kell, ha az előállított ételek allergén anyagokat tartalmaznak.
Hogy milyen allergénekről és termékekről van szó? Többek között a gluténtartalmú gabonákról (búza, rozs, árpa, zab), rákfélékről, tojásról, halról, szójáról és tejről.
Érzékenység vagy allergia?
Glutén, tojás, tehéntej, hal, mogyoró, szója — csak néhány azok közül az allergének közül, amelyek komolyan megbetegíthetik az arra érzékeny vagy allergiás személyeket. Az allergia és az ételintolerancia napjainkban egyre gyakoribb a gyerekek körében is.
Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek nagyjából 6 százaléka valódi ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája — elviselési képtelenség, amelyhez az immunrendszernek nincs köze — bizonyos ételek iránt, amely kellemetlen tünetek kialakulását jelenti az adott étel fogyasztása után.
Míg az ételallergia esetén jelentkező tünetek hátterében az immunrendszer áll, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki. Az ételallergia veszélyesebb, mint az ételintolerancia, hiszen extrém esetben súlyos allergiás reakció is felléphet, ami akár halált is okozhat. A táplálékallergiánál az ételben található allergén (allergiás reakciót kiváltó anyag) azonnali reakciót vált ki az immunrendszerből, míg ételintoleranciánál a tünetek jóval lassabban, órák vagy akár napok elteltével észlelhetők. Az ételallergiánál fellépő allergiás reakció az ételintoleranciával ellentétben nem az elfogyasztott étel mennyiségétől függ.
Az egyik leggyakoribb allergén élelmiszercsoport a glutént tartalmazó készítményeké, melyek összetevői között megtalálhatjuk a búzát, árpát, rozst, zabot vagy a tönkölyt. A kivételek közé tartoznak a különféle gabonából származó készítmények, mint a glükózszirup, a dextróz vagy a maltodextrin — melyeket a cukrászipar előszeretettel használ fel termékeiben — vagy a gabonafélékből készült szeszes italok, melyek nem tartalmazzák a gabonákban található glutént. Egy korábbi statisztika szerint Szatmár megyében például ezerből hét szatmári lisztérzékeny.
A tojás szintén egy kifejezetten sok kellemetlenséget okozó élelmiszer. A tojásallergiát leggyakrabban gyermekeknél tapasztalhatjuk, felnőttkorukra szerencsére sokan kinövik. A tojásnak a fehérje és a sárgája külön-külön is kiválthat szervezetünkből negatív reakciót, azonban nem ritka, hogy a kis mennyiségben tojást tartalmazó élelmiszerekre nem reagál rosszul a test, bár ez az allergia erősségétől függ.
A tej mint allergén is a gyermekek körében okoz több gondot, sőt, a gyermekkori ételallergiák közül ez a leggyakoribb. Ekcémát, csalánkiütést vagy asztmás rohamokat is előidézhet az arra érzékenyek körében, ezért fokozottan oda kell figyelni minden abból készült termékre. Az allergiát a tejfehérjék váltják ki. Nem szabad keverni a laktózérzékenységgel, ami enzimhiány következménye.
A tojásérzékenységgel szemben a diófélékkel (mandula, mogyoró, pisztácia, pekándió, brazildió, kesudió) szembeni allergiát sajnos nem növi ki az ember. Ezek közül is földimogyoró a legveszélyesebb, mert allergia esetén az egyik legsúlyosabb reakciót váltja ki a szervezetből, amely akár életveszélyes állapothoz is vezethet.
Gyakori allergénnek számít még a zeller, az eper, a paradicsom, a szezámmag, a mustár, a szójabab és a csillagfürt is.
Bumbuluţ Krisztina