A kánikula ellenére is – az ilyen körülmények között szokásos munkavédelmi előírások betartása mellett –, dolgoznak a szatmárnémeti Kényszeriparosítási Múzeuma építésén. A nyílászárókat szerelik be, néhol a hidegburkolásnál és hamarosan a készremunkálásnál tartanak a Decebal híd lábánál lévő épületnél.

Aki ipari kéményt lát a földből kinőni az épület Fântânii utca felőli oldalánál, nem téved, valóban az épül oda. Aki ormótlan betonmonstrumnak látja, az sem téved, a tervező célja az volt, hogy szocialista idők brutalista stílusban épült gyáraira hasonlítson a szatmári kommunista viszonyokat megidézni hivatott épület.

Hogy a hatás teljes legyen, betont idéző burkolatot fog kapni a végén az egész épület, hogy legyen ugyan megvédve az időjárás viszontagásait rosszul tűrő beton, ám a „minden beton” hatás ne maradjon el.

A töltés felől – egy már lebetonozott szakaszon –, lelátó is készül a főépület mellett, innen az udvarra szervezett előadásokat, színdarabokat, koncerteket nézhetik majd a nézők.

Az épület és udvara változatos épületdinamikát kínál majd, de minden részlete a Romániában 1989-ben véget ért korszakról szól, a falak, a csempék, a járólapok mind–mind a kommunista időket idézik fel a látogatók számára. A megnyitóra idén szeptember elején kerülhet sor.

A bruttó 38 millió lejes, 6.000 négyzetméteren elterülő beruházás egy korábban elhanyagolt fűtőház helyén emelkedő, kortárs és impozáns építészeti alkotás lesz.

Princz Csaba
(A szerző felvételei)