Az e-Consult Egyesület és a Szatmár Megyei Múzeum szervezésében, a Bulevard Apartments támogatásával tartották meg idén is két helyszínen a szatmárnémeti Darwin-napot. A 217 évvel ezelőtt született világhírű természettudós nyomdokain járva a szervezők és az előadók célja évről évre becsempészni a tudományt és a kritikus gondolkodást a hétköznapokba.

Ez alkalommal, február 17-én, kedd délben három tudós tartott előadást középiskolás diákok számára a megyei múzeum előadótermében, majd délután, felnőttek számára a régi főtéri Yard kávézóban.

A múzeumban a Hám János Római Katolikus Líceum, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Református Gimnázium a Doamna Stanca Főgimnázium, a Ion I. C. Brătianu Technikai Líceum és a Mihai Eminescu Főgimnázium tanulói voltak kíváncsiak az előadásokra — amelyeknek interaktív szekciói is voltak, ezeket mindenféle érdekes kísérletekkel is színesítették a szervezők.

A diákoknak dr. Rózsa Lajos ökológus arról beszélt, hogy az emberi faj egyedei miért nem tudnak örökké élni, de mégis hosszabb az életük mint a legtöbb, velük egy ökoszisztémában élő állatfajé. Dr. Silye Lóránd paleontológus a sok millió évvel ezelőtt, az Erdély helyén létező szigetvilágba kalauzolta el hallgatóságát, a sok millió évvel ezelőtti viszonyokat és az akkor élő dinoszauruszokat megidézve a teremben. Dr. László Zoltán entomológus a talán különlegességük és különcségük miatt kevésbé ismert fura méhfajokról beszélt és arról, hogy ezek hogyan és miért alakulhattak ilyenekké.

Délután a Yardban a más közönség számára más témákat vettek elő a meghívottak, dr. Silye Lóránd még kvízjátékot is bevetve kötötte össze a hasznosat a kellemessel, a legügyesebb résztvevő geológiai témájú társasjátékot vihetett haza.

Ő kicsit az irodalomtudományhoz is kapcsolódó témát választott erre az alkalomra, Fatia Negra (báró Nopcsa Ferenc paleontológus) tudományos életét mutatta be, sokan nem is tudták például hogy ő volt az erdélyi dinókutatás pionírja.

Dr. Rózsa Lajos egy demográfiai érdekességgel ismertette meg a közönséget: mi miatt változik az amúgy fele-fele arányban megoszló férfi-nő arány, milyen szociológiai jelenségek, vagy stresszfaktorok állnak egy-egy markánsan kimutatható arányváltozás hátterében.

Dr. László Zoltán itt is a különleges méhfajokról beszélt, ám ez alkalommal azokról, amelyek érdekes túlélési stratégiát választottak és dögevőkké váltak.

Az előadások után a résztvevők nem csak kérdéseket intéztek az előadókhoz, de kihasználták azt a lehetőséget is, hogy beszélgetést kezdeményezhettek a tudósokkal, egy-egy témát pár exkluzív információval megtoldva.

Princz Csaba
(Fotók: e-Consult Egyesület)