Amint arról már korábban is olvashattak lapunk hasábjain, az Egészségügyi Minisztérium és a hazai kórházak több különböző csatornán is rákérdeztek az elmúlt években arra, hogy a betegek mennyire elégedettek az egészségügyi intézményekben folyó gyógyító és ápoló munka minőségével. A pácienseknek a legtöbb kórházban — például a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban is — lehetőségük van egy kérdőívben névtelenül értékelni a nekik nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, de SMS-ben is kikérik a kórházban kezelt betegek véleményét, ugyanakkor a szaktárca honlapján egy online betegelégedettségi ívet is kitölthetnek a páciensek.

A Román Egészségügyi Figyelő összesítése szerint 12 773 páciens jelezte az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy 2017–2019 között kenőpénzt vagy egyéb figyelmességet kértek tőle a kórházi beutalása ideje alatt. Hiába a jelzések, a korrupciógyanús esetek szinte maradéktalanul kivizsgálatlanul maradtak. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) jelentése alapján például a szaktárca nem kérte direkt módon ilyen természetű esetek kivizsgálására.
Szatmár megyéből is érkezett jelzés egyébként a szaktárca felé: a tavalyi esztendő első felében például a sürgősségi kórház páciensei közül négyen mondták azt, hogy kértek tőlük anyagi figyelmességet, a tüdőkórház páciensei közül senki nem nyilatkozott ilyet, ellenben a Nagykárolyi Városi Kórház páciensei közül tizenegyen jelezték, hogy kértek tőlük a kórházban csúszópénzt, s ugyanennyien mondták ezt az Avasfelsőfalui Városi Kórházban is.
Bár soknak tűnhet a közel tizenháromezer jelzés, de ha azt vesszük alapul, hogy a kiutalások számát tekintve ötből három kórházban 5 százalék alatti a kitöltött ívek száma, ötből egy kórházban pedig senki nem töltött ki ilyen kérdőívet, akkor rögtön kiderül, hogy a valós esetek száma ennél jóval magasabb lehet.

A Román Egészségügyi Figyelő szerint nem elég, hogy eddig sem volt túl hatásos a visszaélések jelzésére is szolgáló rendszer, de most a minisztérium még el is szeretné hárítani az ezzel járó felelősséget a 2016/1501-es miniszteri rendelet módosításával. A feedback mechanizmus jelenlegi működése megengedi, hogy a minisztérium a jelzést követően kapcsolatba lépjen a pácienssel az eset tisztázása érdekében, vagy pedig továbbítsa a jelzést a megfelelő hatóságok felé. A módosítás azonban ezt a lépést a páciens kezébe helyezi: ha életbe lép, a páciens dönti el, hogy azok után, hogy már a kérdőívben is jelezte a történteket — ami után ugye semmi nem történik —, akar-e külön, írásos jelzést küldeni egy, a minisztérium által megadott e-mail-címre, vagy kiáll önmagáért, és panaszt tesz a hatóságoknál — ebben viszont magára marad, a minisztérium nem segíti. Az Egészségügyi Minisztérium az adatvédelmi szabályokkal magyarázza a módosítás szükségességét, a tárca szerint csak így óvható meg a jelzést küldő páciensek névtelensége. A Román Egészségügyi Figyelő szerint viszont ezzel csak megnehezítik azoknak a pácienseknek a dolgát, akik közkórházakban látott, tapasztalt korrupciós eseteket jelentenének.
Az elmúlt két évben korrupciós ügyek miatt négy kórházi vezérigazgatót, három vezető beosztású kórházi alkalmazottat, egy orvost és egy asszisztenst ítéltek el. Szintén az elmúlt két évben indult eljárás korrupciós ügyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy elnöke és egy helyettes vezérigazgatója, valamint öt magas rangú tisztségviselője ellen, de vizsgálat folyik még három kórházmenedzser, 15 orvos és három asszisztens ellen is. 2019-ben 39 hívás futott be a korrupcióellenes ügyészség ingyenes zöldszámára (0800.806.806) lehetséges kórházi korrupciós esetekről.

Bumbuluț Krisztina