A szezononkénti átlagos uborkamennyiség, amelyiket a nagykárolyi Konzervgyár eddig átvett szatmári és régióbeli termesztőktől, valamivel több volt, mint ezer tonna, ebben az évben viszont alig túl a szezon felén már több mint 1200 tonna került feldolgozásra a cégnél. Csigi Tamás ügyvezető lapunknak elmondta, hogy a rekordtermés a sok napsütésnek, a nappali hőségnek és a meleg éjszakáknak köszönhető. Az uborka rendkívül vízigényes, de a kevés csapadék nem zavarta a termesztőket, mert az ültetvények amúgy is csepegtetőszalagos rendszerrel vannak kialakítva, vizet folyamatosan kaptak a növények a legnagyobb szárazságban is. A későn induló nyár miatt tíz nap késéssel indult a szezon a későn palántázók számára is, de ez meg sem látszik a hozamon, a hőség jót tett a termésnek, a kánikulának köszönhetően behozták a lemaradást a növények. Nem tettek keresztbe a rekordtermésnek a kártevők sem, amelyekből nem volt hiány az uborkaföldeken.

Két lej kilónként

Az uborka kilónkénti felvásárlási átlagára két lej volt idén, de ez az ár nagyban változhatott annak függvényében, mikor történt a termés leszállítása, milyen méretű, minőségű volt a termés, illetve hogy mekkora mennyiségben érkezett. A felvásárlásban július végén akadt egy kis probléma, három hétre szinte teljes egészében leállt a felvásárlás, mert a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó cégek másnak a feldolgozásával foglalkoztak, nem volt kapacitásuk az uborkával foglalkozni, amelyik amúgy is nagy mennyiségben dőlt a futószalagokra. A cég 30–40 tonnától kényszerült megszabadulni ebben az időszakban az átvétel szünetelése miatt.

Az uborka eredete

Modern genetikai vizsgálatok szerint Dél-Ázsiából származik, ahol már nagyon régen, az i. e. 10. évezredben is termesztették. Víztartalma a 97 százalékot is elérheti, a belsejében mért hőmérséklet akár 6 fokkal is hűvösebb lehet, mint a környező levegőé, ezért száraz és forró területeken nagy népszerűségnek örvend ez a botanikailag gyümölcsnek kategorizált zöldség. A Kárpát-medencében valószínűleg a 13. században jelent meg, és főúri és kolostorkertekből került a paraszti termesztésbe. Legfontosabb termőtája Nagykőrös és Kecskemét környéke, ahol termesztése a kertészkedő parasztságnak fontos jövedelemforrása volt. Nagykőrösön már a múlt század első felében jelentős volt az uborkatermesztés. A két világháború között a hagyma után az uborka a második helyen állt a magyar zöldségkivitelben. A hosszú, egyenes, sima, és nem keserű kígyóuborkát a második világháború után Hollandiában kezdték termeszteni. (Wikipedia)

Princz Csaba