Vannak a történelemben olyan események, amelyek teljesen meghatározzák a jövő menetét — egy ilyen esemény és nap október 24–e is Szatmárnémeti életében: hivatalosan is átadták a Református Gimnázium fél évezredes, felújított és kibővített épületét. 

Azt az épületet, amely megszámlálhatatlanul sok generációnak volt az alma matere, s az idők folyamán különböző elnevezéssel ugyan, de mindig a szatmári magyar nyelvű tanítás bástyája (vagy éppen végvára) volt — ma pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb létszámú tanintézménye, 758 diákkal és 66 pedagógussal.

Ünnepi hálaadó igehirdetését ft. Bogdán Szabolcs János egyházkerületi püspök ugyan Saul megtérésének történetére építette, de mint hangsúlyozta: ez a hálaadó ünnep nem hasonlítható össze azzal, ami Saullal történt a Damaszkuszi úton, mégis fontos mérföldkő, hiszen egy olyan munka befejezéséért adnak hálát, amiről pár évvel korábban legfennebb csak merészen álmodni mertek. „Mára Isten kegyelméből és segítségével minden a helyére került, és meghatározó történelmi eseményen veszünk részt.” — mondta.

A 2019–ben elkezdett munkafolyamat nem csak felújítás volt, hanem a több mint 4000 négyzetméteres épület eredeti állapotának helyreállítása is, illetve egy új (többek között lifttel is felszerelt) épületrész építése, emellett új sportpályát is kialakítottak s értelemszerűen megújult a sportterem is. 

A munkálatokat a magyar kormány egymilliárd háromszáz millió forinttal támogatta, és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatai segítségével valósították meg, s mint a magyarországi miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely summázta: „Most olyan időket élünk, amikor közös nemzeti sorsunk a saját kezünkben van, amikor rajtunk múlik, megőrizzük, majd gyarapítjuk-e a nehezebb időkben a templomot és iskolát megőrző református őseink hagyatékát.” 

A közel 500 éves intézmény történetét felidézve úgy fogalmazott: az iskola át- és túlélte a történelem viharait, újjáépült a kurucok gyújtogatása után, a labancok ellenreformációját kikerülve és a természeti csapásokat átvészelve a XIX. század végére a főgimnáziumok sorába emelkedett. A református egyház Trianon után sem hagyta "a templomot és az iskolát", mindent megmozgatva megtartotta a szatmári kollégiumot, majd a kommunizmus negyven éve után is volt elég bátorság és akarat mindent újrakezdeni, 1991 óta pedig óvodától a líceumig kiépülhetett a teljes iskolarendszer.

Gulyás Gergely emlékeztetett: voltak korok, amikor nem lehetett építeni és iskolát nyitni, mert nem volt engedély és lehetőség, és mindezzel nem volt erő szembeszállni. „A hitet és a gyülekezetet a templom falai közé szorították, és a falak belülről való megtámasztása is nagy erőfeszítéssel volt csak lehetséges, mégis elődeink a legnehezebb időkben is megtartották örökségünket, megmaradtak magyar reformátusnak. Keresztény magyar református önazonosságunk megőrzését pedig egy egyházi iskola egyedülálló hatékonysággal szolgálhatja, ahogy tette ezt a Szatmárnémeti Református Gimnázium a mögöttünk hagyott évszázadokban.” — mondta.

Ma egy közösség értékválasztását is ünnepeljük, nem csak a felújítást, s egy közösség számára fontos, hogy milyen világlátással, erkölcsi tartással és tudással indulnak el gyerekeik az életben  — nyomatékosított Kelemen Hunor RMDSZ–elnök. „Ez a gimnázium megmaradt a református szellemű nevelés bástyájának, aki idejött, a tantárgyak tanulása mellett világlátást és erkölcsi irányt kapott, azt, hogy mit jelent magyarnak lenni, megmaradni és közösséget építeni a Partiumban és Erdélyben.” – tette hozzá. 

Némiképp ezt a gondolatsort folytatta dr. Király Lajos esperes is, kiemelve: egy iskola átadása mindig ünnep, mert ilyenkor a város szívében új élet fakad — ám nem az a legfontosabb, milyen magasra nő egy épület, hanem hogy milyen mélyen gyökerezik a hitben , a tudásban és a közösségben. 

Kereskényi Gábor nem csak polgármesterként, de az épület egykori diákjaként is mondott köszönetet a magyar kormánynak és a református egyháznak Szatmárnémeti egyik legfontosabb közösségi értékének megújulásáért — amelyhez ezer szállal kötődik a szatmári magyar közösség. 

A köszöntők sorát Póti Eduárd gimnáziumigazgató zárta, hangsúlyozva: a Református Gimnázium közel 500 éves, kalandos története az Isteni gondviselésnek köszönhetően maradhatott fent. „Ez a gondviselés hozott ma is bennünket össze, az a láthatatlan kéz, amely évszázadok óta irányítja ennek az iskolának a sorsát. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki csak egy kicsi követ is odébb tett ezen az úton, mert mindannyian részesei lettek annak a csodának, hogy a Református Gimnázium újra méltó otthona lehet a hitben és tudásban való növekedésnek.”

A Láncos–templombeli ünnepséget után a rendezvény a gimnázium udvarán folytatódott, a szalagátvágást és püspöki áldást, illetve a néptánccsoport fellépését és a Szózat eléneklését követően a jelenlévők a megújult épületet járták végig, a tanáriként működő „festett teremben” pedig falfestmények történetét is megtudták a történelemtanár Póti Eduárd élvezetes előadásából.

Szabó Kinga Mária