Jegyzet

Győztes forradalmak, vesztes szabadságharcok

2020.10.23 - 07:19

Mint minden forradalom, 1956 is elbukott, szervezői, résztvevői, sokszor a szimpatizánsai is kemény megtorlásban részesültek. Még mindig vannak olyan túlélők, akik el tudják mesélni az akkor történteket. Szót kell ejteni arról is, hogy az 1956-os forradalomnak még ma is vannak áldozatai. Gondoljunk csak a 2006-os budapesti eseményekre.
Nagyon sok irodalmi mű született az 1956-os, de más magyar forradalmak hatására is, ezek közül számomra a legbeszédesebb Márai Sándor Mennyből az angyal című verse. Ennek most egyetlen sorát emelném ki, mely így szól: „Mert egy nép azt mondta: Elég volt”. Akkor úgy tűnt, hogy elég volt, de nem volt elég ahhoz, hogy eltűnjenek a diktatúrák, és legyenek véglegesen legyőzve a diktátorok. Rákosi Mátyást, miután elvégezte a szovjetektől kapott megbízatását, maguk a szovjetek emelték le a diktátori székből, mert tudták jól: versengés lesz, hogy ki kerüljön a helyére. Tudták, hogy minden hatalom megtalálja a maga önkénteseit, akikre rá lehet bízni a legvéresebb feladatokat is. Kádár János és az ő önkéntesei jól végezték ezt a feladatot, mint ahogy jól végezték a Magyarország határain kívül élő, hatalomra vágyó pártkatonák is.
Az említett Márai-sor lényege az, hogy: „… egy nép azt mondta…” Nem egy vezér, nem egy diktátor, nem egy forradalmár és szabadságharcos, hanem egy nép. Amikor a nagy forradalmak kezdetén — így 1956-ban is — egy nép egyszerre mondta ki, hogy „elég volt”, akkor győztek a forradalmak, de amikor a nép közül sokan egyéni érdekeik miatt a forradalom ellenségeinek a kiszolgálóivá, önkénteseivé váltak, akkor előbb-utóbb elbuktak a szabadságharcok.
A romániai magyarság is sokat remélt az 1956-os forradalomtól, majd sokat veszített annak leverése után. 1989. december 22-én egy győztes forradalom részese volt, de azóta is vívja a maga szabadságharcát. Nem lehet tudni, hogy győztes vagy vesztes lesz ez a szabadságharc, annyi viszont már tisztán látható: sokan egyéni érdekek miatt megfutamodnak, elhagyják az országot, mások itt maradnak, de közömbösek a közösség iránt, s vannak, akik azok oldalára állnak, akik el akarják lehetetleníteni, el akarják űzni vagy be akarják olvasztani ezt a közösséget.
1956-ban a szovjet birodalom katonái szállták meg Magyarországot, és túlerővel verték le a forradalmat. Magyarország 2004-ben, Románia 2007-ben saját kérésére, alig ismert kötelezettségek vállalásával lett az Európai Unió tagja, egy olyan birodalomé, amelyik igyekszik elnyomni tagországait. Ma is vannak köztünk olyanok, akik hatalmi érdekeket szolgálnak ki, hozzájárulva ezzel saját nemzetük elárulásához, a nemzet tagjai identitásának a megzavarásához. Mindig voltak és mindig lesznek birodalmak, azoknak mindig lesznek kiszolgálói és mindig lesznek ellenségei. Mindig lesznek megszállók, kiszolgálók és kiszolgáltatottak, elmenekülők… Ahhoz, hogy felcsillanjon a változás reménye, mindig szükség lesz olyan pillanatokra, amikor egy nép mondja ki, hogy „elég volt”.
Ma már nem arról kellene beszélni, hogy mi volt 1989-ben, 1956-ban és visszamenve több századon át, hanem arról, hogy miként lehetne egy népként, egy nemzetként azt mondani, hogy ELÉG VOLT, és tenni valamit azért, hogy ne csak a forradalmaink legyenek győztesek, hanem a szabadságharcunk is.

Elek György

 

Ajánljuk még a témában:

Külföld

Orbán: minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője

Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon „a becsapott és megalázott nemzet" állt.
Külföld

Október 23. — Gulyás: minden közösségnek megvan a maga forradalma

Minden közösségnek megvan a maga forradalma, a saját emlékezete a forradalomról - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XII. kerületi önkormányzat által az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szombaton Budapesten.
Jegyzet

Mit jelent számunkra a szabadság?

Október 23-ra évről évre szerveznek megemlékezéseket az 1956-os események kapcsán. Minden történelmi megemlékezésen, amikor győztes vagy vesztes harcok végére emlékezünk, folyamatosan elhangzik, hogy kövessük a szabadságért küzdő hőseink és áldozataink példáját, tegyünk meg mindent, hogy végre kivívjuk egyéni és közösségi szabadságunkat.