Gulyás Gergely azt mondta: ezért gyulladnak fel ilyenkor évről évre a fáklyák a Corvin közben és a Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a budai Várban, Mosonmagyaróváron és Salgótarjánban, Kolozsváron és Kassán, falvakban és városokban egyaránt. Minden bizonnyal idén is fellobbantják a lángot Párizsban az Étoile-nál, Észak- és Dél Amerikában, Európában, valamint Ausztráliában is összegyűlnek ünnepelni, emlékezni a magyarság közösségei. Az 1956-os forradalom ugyanis nem maradt az akkor már trianoni határokon belül, mert mindenhol, ahol magyar közösség élt, együttéreztek a szabadságharccal - emelte ki a miniszter.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: 1956 nagy közös élmény volt, a szabadság közös élménye. A rabságból való szabadulásé, az örömé, a reményé, az egyenlőtlen küzdelemben elnyert szabadságé, majd november 4. után a leveretésé és a gyászé, a bosszúállásé és a megtorlásé is.
A miniszter az 1956-os szabadságharcot a legnagyobb történelmi csodának nevezte az ezeresztendős magyar államiság időszakában. Olyan forradalomnak, amelynek nem volt előre eltervezett forgatókönyve, anyagi háttere, fegyveres erőforrásai, csak közös szándék és akarat volt. Az emberek tudták, hogy szabadságot akarnak, szabadságban akarnak élni, egy független Magyarországon, ahol ők dönthetnek saját sorsukról. Mindenhol ki mertek menni az utcára, szembe mertek nézni a puskacsövekkel, és október 23-án győztek. Hol halottak és véres harc árán, hol csak puszta erejük megmutatásával. Sem rendőrség sem néphadsereg sem az ÁVÓ nem jelentett leküzdhetetlen akadályt számukra, és az elején úgy tűnt, hogy még a szovjetek sem — folytatta Gulyás Gergely. Bosszú helyett jogállam, ez volt, kevés kivételtől eltekintve a közmeggyőződés még a gyilkos kommunistákkal szemben is — emelte ki.
Rámutatott: 1956-ot 33 éve ünnepelhetjük szabadon, és ugyanígy 33 évig nem lehetett szabadon emlékezni a forradalomra, majd 1956-ot a szabad véleménynyilvánítás, az egyet nem értés lehetősége ünnepének is nevezte. Az 1956-os nemzedék látta és megélte, hogy milyen egy embertelen és istentelen ideológia foglyának lenni. Megtapasztalták, milyen a szépnek látszó erkölcsi elvekre — mint a kizsákmányolásmentes társadalom, a javak egyenlő elosztása — felépített életidegen diktatúra foglyának lenni, és milyen rendkívül erőszakos módon akarta ellenőrzése alá vonni a kommunista diktatúra az élet minden területét — mondta.
Úgy fogalmazott: „több mint harminc évvel ezelőtt nekünk jutott az az esély és lehetőség, felelősség és kötelesség, hogy valóra váltsuk 1956 álmát, a szabad és békében élt élet lehetőségét". Mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjad ki — emlékeztetett Gulyás Gergely. A rendezvény után 56-os és más szervezetek, valamint Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere részvételével megkoszorúzták a Gesztenyés-kertben levő 56-os emlékművet.

MTI