„A fogászati ellátás továbbra is a romániai egészségügyi ellátás Hamupipőkéje, legalábbis a finanszírozását tekintve: tavaly a társadalombiztosítási alapnak az egészségügyi ellátásra fordított összes kiadásából mindössze 0,33 százalékot tett ki, annak ellenére, hogy például a fogszuvasodás gyakoriságát tekintve első helyen állunk Európában” — nyilatkozta nemrég Adela Cojan, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alelnöke az egészségügyi magánszolgáltatókat tömörítő szervezet, a PALMED által szervezett országos konferencián.

Romániában közel 16 ezer fogászati rendelő működik, de 95 százalékuk magánrendelőként. Azoknak, akik szerződésben állnak az egészségbiztosítóval, átlagosan havi 2000 lejes keretet biztosít a pénztár, ami a jelenlegi fogászati kezelések árait tekintve — talán mondani sem kell — hamar elfogy, így rendkívül korlátozott a hozzáférés. A legtöbb szakember, aki szerződéses viszonyban van a biztosítóval, igyekszik a gyermekek kezeléseit elvégezni. A Szatmár Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a 2020-as esztendőben 1 615 000 lejt utalt fogászati szolgáltatásokra, a teljes keret 0,44 százalékát. Éves statisztikai kimutatásuk szerint tavaly a mintegy 270 fogorvos közül csak 70 szolgáltató 77 szakembere — 52 városon és 25 vidéken — állt szerződésben a biztosítóházzal, s ez a szám nem változott 2019-hez képest. Amit a keret engedett, azt a szatmári szakemberek is elvégzeték, ám a legtöbb lakosnak, ha fogorvosra volt szüksége, fizetnie kellett.

Hogyan lehet megtalálni azokat a szakembereket, akiknél esetleg ingyenes vagy kedvezményes kezelésben részesülhetnek a lakosok? Minden évben közzéteszik a pénztárral szerződésben álló szakemberek listáját az egészségbiztosító honlapján, csakúgy, mint a rendelők keretösszegeit is, illetve azt, milyen módon számítják ki ezeket. A Szatmár Megyei Egészségbiztosítási Pénztár oldalán (http://www.casan.ro/cassam) közzétett információk szerint idén csökkent azoknak a fogászati szolgáltatóknak a száma, akik szerződéses viszonyban állnak a pénztárral, április és május folyamán például csak 66 rendelő végzett támogatott kezeléseket.

Inkább kerülik a fogorvost

Megfelelő támogatottság és országos prevenciós program hiányában a lakosság nem tehet mást, mint még jobban odafigyel a fogai egészségére, a gyermekeket már otthon, zsenge kortól megtanítja a helyes fog- és szájápolási technikákra, illetve időszakos fogászati konzultációkkal tesz a megelőzésért. Ez utóbbihoz viszont eléggé negatívan viszonyul a hazai lakosság, a legtöbben, ha lehet, a végsőkig odázzák a fogorvoshoz fordulást.

A Kantar közvélemény-kutató intézet felmérései szerint 2018-ban még a lakosság 60 százaléka felkereste legalább egy évben egyszer a fogorvosát, míg 2019-ben már csak 52 százalék volt ez az arány, tavaly pedig — vélhetően a koronavírus-járvány miatti megszorítások és a rendelők több hétig tartott bezárása okán is — mindössze 49,3 százalék ült be a fogorvosi székbe. Még szomorúbb adat, hogy az előző években a kisgyermeket nevelő családok 28,6 százaléka egyetlen alkalommal sem keresett fel a kicsivel fogorvost. Azon családok 12,2 százaléka, amelyek fontosnak tartják a megelőzést, 3 éves koruk előtt, miután az összes tejfog kibújt, elvitték fogorvoshoz csemetéjüket, 26,1 százalékuk a gyermek 3–5 éves kora között járt először orvosnál, 24,1 százalék 6–11 éves korú gyermekkel, 5,2 százalékuk 12–15 éves kiskamasszal, 2,2 százalékuk 16–18 éves gyermekével járt először fogorvosnál. Márpedig a fogorvos és páciens közötti bizalmat érdemes kisgyermekkorban megalapozni, hiszen akkor nagyobb eséllyel fog felnőve rendszeres fogászati vizsgálaton részt venni.

Arra is rákérdezett a Kantar, hogy mekkora volt az egy év alatt fogászati kezelésekre költött összeg a válaszadók esetében. 2019-ben évi 456 lejről számoltak be, 2020-ban 439 lejről, idén viszont már átlagosan 500 lejt költenek fogorvosra.

Hiányoznak az iskolai rendelők

Az elmúlt évtizedekben a romániai, ezen belül a szatmárnémeti iskolákból is szinte teljesen eltűntek a fogorvosi rendelők. Míg korábban a tanintézményekben ingyenes lehetőségük volt a diákoknak egy-egy konzultációra, minimális beavatkozásokra, a rendelők megszűnésével ez is véget ért. A rendszerváltás előtt sok szatmári iskolában működött fogorvosi rendelő, akadt olyan időszak, hogy a régi poliklinikán nyolc gyermekfogorvos is dolgozott. 
A szakembereknek az volt a feladatuk, hogy iskolakezdéskor megvizsgálják a diákok fogait, rendbe tegyék őket. Mire befejezték az iskolát, a tömések, kezelések el voltak végezve. 

A Szatmári Fogorvosi Kamara nagyon régóta szorgalmazza, hogy indítsák be újra az iskolákban a fogászati rendelőket, a korábbi elnöke, dr. Simu Flaviu évtizedekig kérte a hatóságokat, hogy segítsenek beindítani ezeket. Az elmúlt években több tanintézményben, így a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban, a Mihai Eminescu Főgimnáziumban és az Unio–Traian Vuia Műszaki Líceumban sikerült beindítani a fogászati rendelést, ez azonban a többezres szatmári diáklétszámot tekintve még mindig nagyon kevés.

Bumbuluţ Krisztina