A világjárványt okozó SARS-CoV-2 a terhes nőket és a szoptató anyukákat sem kerüli el. Nagyon fontos kérdés, hogy a fertőzött anyák szoptathatnak-e, illetve az is, hogy el kell-e választani őket újszülött gyermeküktől. Nos, az Egészségügyi Minisztérium közel egy hónapja életbe lépett protokollja szerint már a romániai szülészeteken is csak akkor választják el a fertőzött anyát gyermekétől, ha annak állapota válságos. Sőt, szülés után az anyatejes táplálás javasolt. Ezt most a Laktációs Tanácsadók Romániai Egyesülete is kihangsúlyozza, a legfrissebb vizsgálatok ugyanis arra utalnak, hogy az anyatejbe nem jut át a SARS-CoV-2 vírus, sőt, az anyatej vírusneutralizáló antitesteket tartalmazhat, továbbá a COVID-19-pozitív anyáknál is ajánlott a szokásos újszülöttgondozás, azaz a közvetlen szoptatás, a rendszeres bőr-bőr kontaktus a gyermekkel, és az újszülött elkülönítése sem szükséges.

Korábban egyébként ezt már az Egészségügyi Világszervezet is kihangsúlyozta: koronavírussal fertőzött nők nyugodtan szoptathatnak, ha úgy óhajtják, mivel a szoptatás kiemelt jelentőséggel bír a csecsemő egészségének megőrzése szempontjából. Védelmet nyújt a légző- és emésztőrendszeri megbetegedések ellen, valamint fontos szerepet játszik az alultápláltság és a csecsemőhalálozás elkerülésében.

A laktációs tanácsadók közleménye szerint eddig nem jelentettek olyan esetet, amikor a csecsemőt az anyatejen keresztül fertőzte volna meg az édesanyja. Éppen ezért a COVID-19-pozitív anyukáknak azt ajánlják, hogy a megfelelő higiéniai szabályok betartása mellett nyugodtan folytassák a szoptatást legalább csecsemőjük 6 hónapos koráig, valamint igény szerint legalább a kicsi kétéves koráig. Abban az esetben, ha az édesanya COVID-19-pozitív, gyakori kézmosást javasolnak szappannal és vízzel, illetve alkoholos fertőtlenítést, mielőtt elkezdi a szoptatást, a tüsszentés és köhögés csakis kizárólag zsebkendőbe történjen, és azt követően azonnal kezet kell mosni, fertőtleníteni kell a felületeket, amelyekkel az édesanya kapcsolatba kerülhetett, valamint kötelező a maszk viselése, továbbá a melleket, mellkast is le kell mosni/fertőtleníteni, amennyiben sokat köhög, tüsszent az édesanya.

Miért olyan fontos az anyatej?

Az anyatej immunanyagai aszerint változnak, illetve módosulnak, hogy az anya környezetében milyen kórokozók és fertőzések fordulnak elő. Ha például náthás lesz, az ellenanyagok rövid időn belül megjelennek a tejében is. Ennek köszönhető, hogy a szoptatott csecsemő vagy el sem kapja, vagy enyhe formában vészeli át a betegséget. Klinikai tanulmányok egész sorában mutatták ki, hogy a megfelelő ideig szoptatott csecsemők lényegesen ritkábban szenvednek bélfertőzésekben, középfülgyulladásban, tüdőgyulladásban és felső légúti fertőzésekben.

A szoptatás az allergiás megbetegedések kockázatát is csökkenti. Feltételezik, hogy ebben nem csupán a leggyakoribb allergének (tehéntej, szója, azaz a tápszeralapanyagok) mellőzésének van szerepe, hanem az anyatej gyulladáscsökkentő hatóanyagainak is.  Az anyatej laktoferrin nevű fehérjéje megköti a vasat, így a szaporodásukhoz vasat igénylő kórokozók (például sztafilokokkusz, sztreptokokkusz) nem tudnak elszaporodni. A laktoferrin ezen túlmenően úgynevezett immunmodulátor szerepet is betölt, vagyis fertőzés esetén beindítja a csecsemő saját interferontermelését. 

Az anyatej bármilyen más táplálékféleségnél jobban hasznosul a csecsemő szervezetében. Az anyatejben a vastartalom biológiai hozzáférhetősége például 50 százalékos, vagyis jóval magasabb, mint a tápszerekben (csak 7 százalék) vagy a csecsemőknek adott gabonatermékekben (4 százalék). Az anyatej kalciumának 75 százaléka szívódik fel a csecsemő szervezetében, míg a tehéntejalapú tápszer esetében ez csak 50 százalék. Az anyatej ezeket az előnyöket a csecsemő hat hónapos kora után is megőrzi, tehát féléves kor után sem érdemes áttérni tápszerre vagy tehéntejre. Az anyatej összetétele egyetlen szoptatáson belül és a szoptatási időszak folyamán is változik, mindenkor a csecsemő, a kisgyermek igényeihez alkalmazkodik.

Bumbuluţ Krisztina