Az Európai Bizottság Kopernikuszról elnevezett európai programjának első, Sentinel–1A nevet viselő műholdját 2014-ben bocsátották fel. A Sentinel–1 a Kopernikusz program hat tervezett szakasza közül az első. Két, egyazon Föld körüli pályát igénybe vevő műhold, a Sentinel–1A és a Sentinel–1B felbocsátását és működtetését jelenti, amelyek a rajtuk elhelyezett úgynevezett szintetikus apertúrájú radarok segítségével éjjel-nappal szolgáltatnak képanyagot bolygónkról. A Sentinel–1A szolgáltatásai számos különböző alkalmazást támogatnak, ilyen például a földfelszín mozgásaival kapcsolatos veszélyhelyzetek előrejelzése; a földfelszín feltérképezése: erdők, vizek és talajok, fenntartható mezőgazdaság; térképkészítés humanitárius segítségnyújtási célokra válsághelyzetekben, időjárás-figyelés.

A műholdradar-interferometrián alapuló felszínmozgás-monitorizálás 2015–2020 közötti adatainak segítségével egy hazai vállalkozás, a Terrasigna, mely az Európai Űrügynökséggel is együttműködik, most egy olyan romániai térképet készített, melyből kiderült, hogy az ország metropoliszai folyamatosan süllyednek, évente több milliméterrel, sőt, Bukarestben a Dâmboviţa folyó menti területek süllyedése az egy centimétert is eléri. Azért süllyednek ilyen nagy mértékben a folyó menti részek, mert itt az építkezések puha talajon történtek, amely nem volt eléggé megerősítve — jegyzi meg a tanulmány. A Dâmboviţa folyó menti elhelyezkedése és a magas talajvízszint miatt a fővárosban magas a talaj süllyedésének kockázata. Ezenkívül a Vrancea szeizmikus zónához való közelsége növeli a földrengések által okozott deformációk kockázatát.

Kolozsvár esetében a társaság által készített térkép szerint a Bună ziua lakótelep süllyed a leginkább — néhol akár 12 millimétert évente —, ennek pedig a lakótelepen való ingatlanfejlesztések, építkezések, a gyors bővülés az oka. A kolozsvári Republicii utca környéke például 6–8 millimétert süllyed évente.

A szakemberek kiterjedt elemzést végeztek Iaşi esetében is, ahol megállapították, hogy stabil infrastruktúra létezik, de vannak olyan zónák, ahol állandó, 3–5 milliméteres süllyedéssel kell számolni, a központi részeken pedig 7–10 milliméterrel.

A 126 méterrel a tengerszint felett lévő Szatmárnémeti esetében a mérések során nem vettek észre fő mozgási mintákat — a megyeközpont területeinek süllyedése minimális, 1–3 milliméter közötti. Megjegyzik, hogy bár a városban akadnak építkezések, a talajt pedig könnyű instabilitás — a Szamos közelsége, kisebb süllyedés az északi és a déli részen, gyakori kisebb felemelkedés — jellemzi, de a felszíndeformáció minimális.

Bumbuluţ Krisztina