A Számvevőszék a Fejlesztési, Közmunkálatokért és Közigazgatásért Felelős Minisztériumnál (MDLPA) végzett ellenőrzés nyomán azt ajánlja, hogy indítsanak el egy átfogó rendszerszintű elemzést és jogszabályi reformot a közigazgatási–területi egységek (UAT) pénzügyi autonómiájának megerősítése, valamint a helyi közigazgatási struktúrák közösségi igényekhez való igazítása érdekében.

Az intézmény pénteken kiadott közleménye szerint a vizsgálat a romániai községek és kisvárosok szervezésének és működésének hatékonyságát értékelte a kiszolgált lakosság és a nyújtott közszolgáltatások arányában.

„Az ellenőrzés célja annak felmérése volt, hogy a községek és kisvárosok milyen mértékben felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, hogyan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló forrásokkal, és milyen színvonalon biztosítanak közszolgáltatásokat a lakosságnak. Az auditált időszak 2021–2023 közé esett, a vizsgálat pedig 2024 áprilisa és novembere között zajlott. A jelentés rámutat Románia közigazgatási–területi és demográfiai sajátosságaira, amelyeket figyelembe kell venni a közpolitikai döntések kidolgozásakor és végrehajtásakor. A dokumentum integrált megközelítést ajánl, amely demográfiai, gazdasági és társadalmi fejlesztési intézkedéseket ötvöz, hogy minden térség kiaknázhassa a saját potenciálját, és az ország területe kiegyensúlyozottan fejlődhessen” – áll a közleményben.

A Számvevőszék szerint az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a társadalmi jólét és az életminőség egyik alapeleme.

„Romániában továbbra is jelentős különbségek vannak a városi (városok és municípiumok) és a vidéki (községek) környezet között az egészségügyi, oktatási és alapvető közműszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. A vidéki települések 12%-ában nincs családorvosi rendelő, 50%-ában nincs fogorvosi rendelő, 24%-ában pedig nincs gyógyszertár. A kis lélekszámú települések

és a közösségi közlekedés terén. Bár a községek szolgáltatásokhoz való hozzáférése javul, ahogy nő a lakosságszámuk, ez még mindig elmarad a városokétól. Ez a helyzet beruházások és közpolitikai intézkedések szükségességét mutatja, amelyek csökkenthetik ezeket az egyenlőtlenségeket, és biztosíthatják az alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést minden polgár számára” – hangsúlyozza a Számvevőszék.

Rossz törvénykezés

A jelentés szerint a jelenlegi jogszabályi keret nem biztosítja a helyi közigazgatás hatékony átszervezéséhez és a közösségek igényeire való reagáláshoz szükséges eszközöket, a települések közigazgatási státuszának megváltoztatása pedig nehézkes és ritkán sikeres.

„Az utóbbi években több kísérlet történt arra, hogy bizonyos városok ismét községi rangot kapjanak, illetve hogy községeket egyesítsenek városokkal, de a legtöbb esetben ezek nem jártak sikerrel a népszavazási törvény feltételeinek nem teljesülése miatt. A törvény által meghatározott egyik fő mutató a lakosságszám: várossá nyilvánításhoz legalább 10.000, községgé alakuláshoz legalább 1.500 lakos szükséges. 2023-ban 119 város nem érte el a 10.000 fős minimumot, ami az összes város 55%-át jelenti. Emellett 432 község (az összes község 15%-a) sem felelt meg ennek a kritériumnak” – áll a jelentésben.

Alacsony szinten a bevételek

A Számvevőszék rámutat, hogy jelentős eltérés van a községek és városok létrehozására vonatkozó jogi előírások és a települések valós demográfiai helyzete között, vagyis sok település ma már nem felelne meg annak a kategóriának, amelybe jogilag tartozik.

A forrásgazdálkodás tekintetében a jelentés megállapítja, hogy az évente elfogadott jogszabályi eltérések – bár céljuk a helyi költségvetések kiegyenlítése – hosszú távon gyengíthetik az önálló közigazgatási egységek pénzügyi autonómiáját. 2023-ban a községek mindössze 27%-a és a kisvárosok 34%-a tudta saját bevételeiből fedezni kiadásai több mint 50%-át, noha a saját bevételekből való finanszírozási arány 2021 és 2023 között évről évre nőtt, különösen a községek esetében.

Számottevő eltérések

A személyi kiadások magas aránya szintén a fejlesztési források szűkösségét jelzi. 2023-ban a községek mindössze 31%-a tudta saját bevételeiből fedezni a személyzeti kiadásokat – ez jelentős csökkenés a 2022-es 52%-hoz és a 2021-es 44%-hoz képest. A kisvárosok esetében ez az arány 2023-ban 76% volt, 2022-ben 85%, 2021-ben pedig 81%.

„A városokban és községekben a személyzet toborzása nehezebb, mint a municípiumokban és a megyei tanácsoknál. A községek személyzeti kiadásai lényegesen alacsonyabbak, mint a hasonló lakosságszámú városoké. Emellett a kistelepülések költségvetését további nyomás éri a súlyosan fogyatékos személyek személyi asszisztensei után fizetendő kiadások miatt. 2021 és 2023 között az asszisztensek száma 7%-kal, a kifizetések összege pedig 38%-kal nőtt” – áll a Számvevőszék jelentésében.

Bérek és béralap

A helyi közigazgatási személyzet bérköltségeit illetően a dokumentum kiemeli, hogy a polgármesterek és alpolgármesterek illetménykoefficiensei közötti különbségek a közigazgatási alkalmazottak fizetésére is kihatnak, és bérkülönbségeket okoznak hasonló lakosságszámú városok és községek között. „Ezek az eltérések magasabb bérköltségekhez vezetnek a városokban, nemcsak a nagyobb alkalmazotti létszám miatt, hanem a törvény által meghatározott magasabb béralap következtében is. Így előfordulhat, hogy a közszolgáltatások színvonala nem egyezik, noha a városokban a bérköltségek magasabbak, mint a hasonló méretű községekben” – állítják az ellenőrök.

Függőség és kivételek

A Számvevőszék szerint a romániai községek és kisvárosok bevételeinek és kiadásainak elemzése rávilágít arra, hogy a lakosságszám kulcsszerepet játszik egy település pénzügyi erőforrásainak kezelésében. A központi költségvetéstől való függőség és a saját bevételek beszedésének nehézségei komoly kihívást jelentenek, amelyeket tovább súlyosbítanak az évente meghozott kivételes törvények. Ezek rövid távon ugyan segítenek a költségvetések egyensúlyban tartásában, hosszú távon viszont gyengíthetik a pénzügyi autonómiát és a fejlődési kilátásokat.

Agerpres / Hírszerkesztő
(Nyitókép: freepik.com / wirestock)