Általános a nagykárolyiak körében az elégedetlenség, mivel a város jelentős részét betöltő bűz megszüntetésére immár több mint egy éve nem találnak megoldást.

Az egyeztetésen jelen volt Vasile Fănățan, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Őrség vezetője, Stier Izabella, a megyei környezetvédelmi ügynökség megbízott igazgatója, Radu Roca, a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság képviseletében, valamint Macrina Mihai, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.

A polgármester ismételten tájékoztatta az említett hatóságok képviselőit arról, hogy a nagykárolyiak a kétségbeesés határán vannak, mivel egy éve folyamatosan tűrniük kell az egykori cukorgyár területén működő, biogázüzem területéről érkező szag miatti kellemetlenségeket. Hogy tisztázzák a közbeszédben szárnyra kapott híreszteléseket, miszerint más cégek tevékenységei is okozhatják a városban terjengő elviselhetetlen bűzt, Kovács Jenő arra kérte a jelen lévő intézmények képviselőit, hogy vizsgálják ki — a biogázüzem mellett — az Ardealul olajgyárból érkező nyálkás anyag okozta feltételezett szennyezés mértékét, illetve a vízszolgáltató vállalat ülepítőjénél tapasztalható esetleges rendellenességeket.

Az elhangzottakat figyelembe véve a jelenlévők arra a következtetésre jutottak, hogy a bűz a biogázüzem területéről származik. Ezt az állítást igyekszik alátámasztani az a három bírság is, amit környezetvédelmi őrség szabott ki az érintett üzemre az elmúlt időszakban.

Az elviselhetetlen bűzt az állati maradványok erjedése során keletkező gáz okozza, ami a vélhetően nem megfelelő körülmények között történő szállítás során kerül a levegőbe. Ezt követően a biogázüzembe érkezve az állati maradványok ugyancsak nem megfelelő módon kerülnek bele abba a tárolóba, ahol feldolgozásig tovább érlelik.

A polgármester kifejtette, azért kezdeményezte ezt az egyeztetést, hogy az illetékes hatóságok képviselőinek álláspontját is megismerje, illetőleg érkezzen a részükről egy javaslat az áldatlan állapot megszüntetése érdekében.

Kovács rámutatott: a lakosok támogatásával a helyi önkormányzat jogi útra tereli az ügyet, ugyanakkor azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy eljárást kezdeményeztet, hivatali visszaélés miatt az illetékes hatóságok képviselőivel szemben is, mivel azt tapasztalta, hogy azok a helyzet orvoslása helyett csak a felelősséget passzolgatták egymásnak az elmúlt egy évben.

Nagykároly polgármestere azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy ugyancsak jogi úton, a nagykárolyiak nevében a román államot is bepereli, hogy anyagi kártérítést kérjen azon helyiek számára, akiknek kaotikussá vált az életük, az említett hatóságok képviselőinek totojázása miatt.

Keizer Lajos alpolgármester is határozottan szót emelt a jelen lévő megyei intézmények képviselőivel szemben, illetve arra kérte őket, hogy tegyenek meg mindent a helyzet orvoslása érdekében, mivel a nagykárolyiak elérték a tűrőképességük határát ebben az ügyben.

Kovács Jenő hozzátette: senki nem kérvényezi a biogázüzem bezárását, pusztán annyit szeretnének elérni, hogy az üzem tulajdonosát rábírják arra, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a diszkomfortérzetet okozó bűz eltűnjön a nagykárolyiak életéből.

A környezetvédelmi ügynökség megbízott igazgatója elmondta, hogy a biogázüzem tulajdonosa kérelmezte az engedélye meghosszabbítását, azonban ahhoz, hogy ez megtörténjen, augusztus 14-ig egy tervezetet kell készíttetnie arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket tesz a bűz megszüntetése érdekében.

A cég azonban ennek a tervezetnek a gyakorlatba ültetését, akár éveken keresztül is elodázhatja anélkül, hogy bárki is garantálni tudná, hogy eredményesen fellép a helyzettel szemben, derült ki az egyeztetésen.

A hosszas megbeszélést követően semmiféle megoldási javaslat nem érkezett a bűz megfékezésére vonatkozóan. Az elhangzottakat figyelembe véve nem marad más lehetősége a nagykárolyi önkormányzatnak, mint az, hogy jogi úton kényszerítse fellépésre az illetékes hatóságokat, amelyeknek a tétlensége a helyzet kialakulásához vezetett.