A brit The Telegraph napilapnak nyilatkozó szakértő arra számít, ha vissza is tér a futball 2020-ban, azt közönség nélkül teszi. „Az embereknek meg kell érteniük, hogy epidemiológiai szempontból a kevesebb mindig jobb. Öt embernél sokkal nagyobb rizikóval jár tíz, száznál az ötszáz” – kezdte Zach Binney, az Emory Egyetem járványügyi szakembere. Az epidemiológus szerint ezért, ha csillapodik is a koronavírus-járvány, tömegrendezvényeket akkor sem szabad tartani még jó ideig.

Számítása szerint ez vagy az oltóanyag kifejlesztését és a társadalom jelentős részének beoltását jelenti, vagy legalább tizennyolc hónapot. Ekkorra ugyanis lassú felfutás mellett is kialakulhat a nyájimmunitás, vagyis egy futballmeccs nem jelentene újabb gócpontot, mint tette azt sokak szerint Olaszországban az Atalanta – Valencia Bajnokok Ligája-összecsapás.

Binney véleménye összecseng a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia elnöke által kedden megfogalmazottakkal. Gerald Haug arról beszélt, addig „biztosan nem lenne bölcs döntés” megtelíteni a stadionokat, amíg nem találják meg a betegség ellenszerét.

„Több hónapig, akár másfél évig is eltarthat ez az állapot” – felelte Haug az ARD-nek arra a kérdésre, hogy mennyi idő elteltével lesz ismét biztonságos futballmeccsre járni Németországban.

„El sem tudom képzelni, mennyire emocionális lesz, amikor ismét telt házas stadionban léphetünk pályára. A futballtörténelem egyik legnagyszerűbb pillanata lesz” – mondta körülbelül két héttel ezelőtt Fredi Bobic, az Eintracht Frankfurt sportigazgatója a Die Weltnek.

A Telegraph hozzáteszi, az angol csapatok jelentős része már most is súlyos anyagi nehézségekkel nézhet szembe, mindezt pedig tetézné, ha a következő idényben nézők, azaz jegybevétel nélkül kellene megrendezniük a bajnokikat – utóbbi ugyanis jelentős tétel a klubok költségvetésében.

A Német Labdarúgóliga (DFL) jövő csütörtökön rendkívüli közgyűlést tart, ezen a bajnokságok folytatásáról egyeztethetnek az illetékesek. A testület úgy tervezi, zárt kapuk mögött indítja majd újra a bajnoki küzdelmeket, hogy a klubok ne essenek el a szponzoroktól és a televíziós jogdíjakból származó 750 millió eurós bevételtől.

(Nemzeti Sport)