Módosítással sikerült érvényesíteni a mezőgazdasági zsebszerződéseket, vagyis azokat a szerződéseket, amelyek nem rendelkeztek közjegyzői hitelesítéssel, mert telekkönyvek hiányában történt az adásvétel, így nem volt lehetséges a szerződés hivatalosítása sem. Ezeknek a szerződéseknek az érvényesítésével bejegyezhetővé váltak a telekkönyvben a mezőgazdasági zsebszerződések alapján szerzett használati jogok is. A telekkönyvezésre állami támogatásból kerül sor, amennyiben az önkormányzat lehívja az erre a célra kiírt összegeket, így az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) telekkönyvenként 84 lej + áfa értékkel támogathatja a területbejegyzést. A forrásokat immár nem csak a kültelki tulajdonok rendezésére, hanem a beltelki tulajdonok rendezésére is lehet használni. Ez komoly előnyt jelent azoknak a településeknek, amelyeknek sikerült a teljes kültelkét rendezni, és tovább tudnak lépni a beltelki területek rendezésére is.

Ilyés Gyula, Vetés község polgármestere elmondta, hogy a zsebszerződésekkel gazdát cserélt földek tulajdonjogának a rendezése szükséges lépés, viszont nagyon kell vigyázzanak a helyhatóságok, hogy kiszűrjék a bitangságokat. A jelenlegi helyzet az, hogy nagyon sok ilyen jellegű, rendezetlen föld van. Az 1990-es években nagyon sok idős ember visszakapta a földet, megkapta a tulajdonjogot bizonyító igazolást, melynek alapján egy zsebszerződéssel azonnal eladta a földet, s ezeknek a földeknek a nagy része később többször is gazdát cserélt. Az idős emberek már nem élnek, vannak örököseik, de azok már nem törődnek ezekkel, kialakult egy jogilag rendezhetetlen helyzet. Mára kialakultak jól működő farmok, nagyon sok mezőgazdász használja ezeket a földeket, akik tizenöt-húsz éve gazdálkodnak a területen. Egyesek bérbe vették vagy megvásárolták azokat a földterületeket, melyekhez zsebszerződéssel jutottak hozzá. A földeket művelik, a megművelőik adót fizetnek, a mezőgazdasági regiszterben meg is jelenik, hogy kik használják a földet, és ki fizet adót a föld után. A nagy probléma az, hogy eddig ezeket a földeket nem lehetett telekkönyvezni, emiatt ezeket nem lehet örökbe hagyni, nem lehet pályázatot leadni bizonyos fejlesztések támogatására stb. Ennek a problémának a megoldásárra lehetőséget kell találni, mert nem lehet a végtelenségig arra hivatkozni, hogy a földek használói nem törvényes úton jutottak földhöz. Ennek a helyzetnek a kialakulásáért nem egy ember felelős, hanem az a rendszer, amelyik nem figyelt oda ennek a problémának a kezelésére. Az 1990-es évek elején bárki földhöz juthatott, sok volt az ügyeskedő, igyekeztek mindent privatizálni, akkor nem azt nézték, hogy az egészet kik hogyan fogják majd elferdíteni. Most már ott tartunk, hogy nem lehet tovább halogatni ennek a problémának a megoldását. Több próbálkozás is volt már sikertelenül, a mostani lépés nagyon fontos és ígéretes. Nem orvosol minden nehézséget, de annyit tud rendezni, hogy azon területtulajdonosok közül, akik megkapták a birtoklevelet, de nem rendezték a birtokba helyezést, sokan meghaltak már, de a birtoklevél a nevükre szól, az örökösök pedig nem jelentkeztek, s ezek a területek azoknak a személyeknek a tulajdonába kerülnek, akik használják őket. Most annyi új történik, hogy a földet azok nevére kebelezik be, akiknek a nevére szól a birtoklevél, de ott lesz azoknak a neve is, akik a földet használják. Az önkormányzatok kell visszaigazolják, hogy kik fizetnek adót a földek után, és kik használják azokat. Három évig a tulajdonosok vagy örökösök nyújthatnak be óvást, hogy valami szabálysértés történt. Ha három évig nincs óvás, a föld annak használójának a tulajdonába kerül telekkönyv szerint is — tette hozzá Ilyés Gyula.

Elek György