Ez nem minden esetben jelent könnyű döntést, és az életet bizony át kell szervezni, főleg akkor, ha a felnőttek városon dolgoznak, a gyerekek pedig ott tanulnak. A mindennapi utazás nem egyszerű, de azok, akik a vidéki élet mellett döntöttek, azt mondják, megéri. Sokan emlékszünk még arra a jelenségre, hogy a gyárakban felajánlott munkahelyek miatt a falusi fiatalok városra költöztek, és amikor csak tehették, meglátogatták szüleiket. A rendszerváltás után, a nagy üzemek felszámolását követően ez a tendencia lelassult. A Hotnews hírportál érdekes statisztikai adatokat közöl, melyekből kiderül, hogy a szegényebb megyékben többen döntenek úgy, hogy vidékre költöznek, mert meglátásuk szerint ott könnyebb a mindennapi megélhetés biztosítása.

Ha a korosztályokat tekintjük, kiderül, hogy a 20–34 év közöttiek a legmobilisabbak, 35 év után már nehezebb a lakhelyváltoztatás, és a 60 év felettiek esetén a legritkább. Vannak azonban olyan városon élő nyugdíjasok, akik mégis váltanak, és vidékre költöznek, mivel hosszú távon csökkennek a kiadásaik. A pandémiás év is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság vidéken keressen menedéket a bezártság ideje alatt. A közzétett adatokból kiderül, hogy vannak olyan személyek, akik a megyehatáron belül költöznek városról vidékre vagy fordítva, de a munkahely, egyéb családi okok miatt az is megszokottá vált, hogy más megyébe költözzön valaki. Szatmár megyét figyelembe véve 2020-ban 1015-en költöztek városról falura a megyehatáron belül, míg 948-an más megyében találtak otthont maguknak, falusi környezetben. Megyénkben magasabb azok száma, akik vidékről városra költöztek 2020-ban, mégpedig 1414-en a megyehatáron belül, 736-an pedig más megyében található faluból költöztek Szatmár megyei városi környezetbe — derül ki a cutt.ly/HcKVGQb oldalon közzétett statisztikai adatokból. Azt, hogy térségünkben vonzó a vidéki élet, az a tény is alátámasztja, hogy a városok közelében lévő falvakban a népesség enyhe növekedését mutatják a statisztikai adatok.

Sógor Beáta