Ha minden tízezer lakosra csak eggyel több családorvos jutna, az 10,8 százalékkal javíthatna az egészségügyi mutatókon — röviden: egészségesebbek lehetnénk. Többek között ez is elhangzott a Román Orvosi Kamara által szervezett online kerekasztal-beszélgetésen, melyen az egészségügyi szakemberek politikusokkal ültek egy asztalhoz.

Dr. Călin Bumbuluţ szatmári családorvos, aki a Román Orvosi Kamara alelnöke és a Szatmári Családorvosok Szövetségének elnöke, valamint az Általános Orvosok Európai Szakszervezetének (UEMO) vezetője is, kihangsúlyozta: tanulmányok szerint azok az országok, ahol biztos, erős alapokon áll az elsődleges egészségügyi ellátórendszer, egészségesebbek az emberek, a népesség egészségi állapotának mutatói sokkal jobbak. „Ezek a mutatók magukban foglalják az alacsonyabb halálozási arányt, a megelőzhető haláleseteket és kórházi kezeléseket, a megnövekedett születési súlyt, a várható élettartam növekedését és nem utolsósorban az egészségügyi rendszerrel való elégedettséget. Tanulmányokat végeztek az alapellátási szolgáltatásokról, az azokhoz való hozzáférés növeléséről, melyekből kiderült, hogy amennyiben akár eggyel nő a 10 ezer lakosra számított családorvosok száma, az már 10,8 százalékkal javíthat az egészségügyi mutatókon” — magyarázta a háziorvos. A szakember szerint a háziorvosok számának 10 ezer lakosra számított 1-gyel történő növekedésével a halálozások 1,44 százalékkal, a csecsemőhalandóság 2,5 százalékkal, az alacsony súlyú újszülöttek száma 3,2 százalékkal csökkenne.

Ez azonban úgy tűnik, nehezen lenne kivitelezhető, hiszen elég, ha a kiöregedő háziorvos-társadalomra gondolunk. Dr. Liviu Oprea, a Iaşi Megyei Orvosi Kamara elnöke szerint jelenleg a hazai családorvosok átlagéletkora 55 év, míg a romániai orvosoké (minden szakterület) 48 év, tehát nagyon magas a hamarosan nyugdíjba vonuló szakemberek száma. A másik problémát az utánpótlás hiánya okozza: az összes hazai rezidens közül mindössze 5 százalék választja a családorvosi hivatást, ráadásul közülük sem visz majd mindegyik praxist, hiszen a fiatalok fele a mentőszolgálatoknál és egyéb ágazatokban vállal majd munkát — nem lesz, aki a nyugalomba vonuló háziorvosok nyomába lépjen.

Azt, hogy kiöregedőben van a családorvos-társadalom, korábban Bumbuluţ doktor is több ízben jelezte lapunknak. „Ha nem történik valami sürgősen, akkor néhány éven belül családorvosi szolgáltatás nélkül maradhatunk Romániában, egyszerűen nem lesz, aki elvégezze ezt a szolgáltatást” — fogalmazott legutóbb a szakember. „Szatmár megyére vonatkoztatva 7–8 éve számoltam ki a családorvosok átlagéletkorát, ami akkor 58,6 év volt, ám azóta jelentősen nőtt. Elmondhatom, hogy az elmúlt tíz évben egyetlen rezidens családorvos se jött a megyébe, és ez vészjósló, hiszen már most is csak a nyugdíjas kollégák segítségével sikerül lefedni a megyében a háziorvosi ellátást. Muszáj lenne fiatalítani” — hangsúlyozta a háziorvos.

Dr. Zakariás Zoltán, a képviselőház egészségügyért és családért felelős szakbizottságának elnöke szerint már rég itt az ideje az alapellátás paradigmaváltásának. „Az alapoktól kell megreformálni a rendszert: a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, ami a háziorvosi rendszer újraértékelését is feltételezi, át kell világítani a prevenciós programokat, ki kell bővíteni ezeket, hiszen hosszú távon jótékony hatásúak” — mondta.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: MTI/Vajda János