A termelők arra számítanak, hogy az elkövetkező időszakban a kenyér, a hús és a tej drágulni fog a kereskedelemben, amit az energiaárak növekedése idéz elő, hiszen az energia drágulásával minden többe kerül, még a csomagolóanyagok is. Ezeket figyelembe véve nem tudnak áremelés nélkül a piacon maradni, s a termelők úgy vélik, a vásárlók, a lakosság lesz az, aki erőteljesen megérzi majd az árak elszabadulását.

Szatmár megyében is érezhető, hogy a kenyér, a tej ára folyamatosan növekszik. A kenyér esetében például a kilogrammonkénti ára jelentősen megnőtt egy év alatt, igaz, nem egyik napról a másikra. Egy konkrét példával is tudunk szolgálni, hiszen egy pékségben a kenyér ára néhány hónapja változatlanul 5 lej maradt, azonban az addigi egy kilogrammos kenyeret 80 dekagrammosra csökkentették, most pedig a 80 dkg-os kenyérért már 6 lejt kell kifizetni. Ugyanezen kilós kenyér ára 2020 elején még 4 lej volt. A tej ára is folyamatosan növekedett, igaz, baninként, de mostanra egy nagybevásárlás már jelentősen többe kerül, mint nyár elején. A malom- és a pékipari munkáltatók szövetségének (ROMPAN) elnöke, Aurel Popescu a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az alapanyag és az energia drágulása miatt a pékipari termékek a továbbiakban is drágulni fognak.

„Van olyan kollégánk az országban, aki a gáz árának 6–8-szoros növekedéséről számol be, míg az elektromos áram esetén 3–4-szeres növekedést tapasztaltak. Az alapanyagok ára is kb. 50 százalékkal nőtt, a kenyér ára pedig eddig átlagosan 5–6 százalékkal” — fogalmazott Popescu. Az alapanyagok drágulása a húsipari vállalatoknak is többletkiadást jelent, ami a tej és a hús drágulásához vezet, és minden jel arra mutat, hogy a drágulási hullám nem áll meg, hiszen még azon csomagolóanyagok ára is megnőtt, amikbe a kenyeret, tejet, hústerméket csomagolják az üzletbe szállítás előtt. Dorin Cojocaru, a romániai tejfeldolgozókat tömörítő szövetség (APRIL) elnöke arról számolt be, hogy vannak olyan termelők, akik 700 százalékos drágulást jeleztek a villanyszámla esetén, míg a csomagolóanyagok esetén 44 százalékos drágulás érzékelhető, tehát a tej és a tejtermékek előállítási költsége tavalyhoz képest 23–25 százalékkal nőtt. Ezek okán a tejfeldolgozók úgy vélik, hogy a jövőben a fogyasztók 2,5–15 százalékos drágulással kell hogy számoljanak a tej és tejtermékek tekintetében.

Nem csökkentek az árak

Az áram, a földgáz és az étolaj drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben. Október az első hónap idén, amikor egyetlen termék és szolgáltatás ára sem csökkent a múlt év azonos hónapjához képest — derül ki az Országos Statisztikai Intézet szerdán közzétett adataiból. Ezek szerint 2020 októbere és 2021 októbere között a villamos energia 24,65, a földgáz 46,07, az üzemanyagok 23,51, az étolaj pedig 26,29 százalékkal drágult, írja az Agerpres. Múlt év októberéhez képest az élelmiszerek közül az étolajon kívül a legnagyobb mértékben a burgonya drágult, 18,04 százalékkal, és egyetlen termék ára sem csökkent. Az év elejétől a citrusfélék 19,98 százalékkal, az étolaj pedig 22,63 százalékkal drágult.

Múlt év októberéhez képest a nem élelmiszer jellegű termékek közül az elektromos áram mellett a földgáz és az üzemanyagok drágultak a legjelentősebben, 46,07, illetve 23,51 százalékkal, s egyetlen termék ára sem csökkent. Az év eleje óta az áram 23,15, a földgáz 46,07, az üzemanyagok pedig 21,38 százalékkal drágultak.

Egy év alatt a víz- és csatornázási díj 6,51 százalékkal, az orvosi szolgáltatások ára 5,58 százalékkal nőtt. Az év elejétől a víz- és csatornázási díj 6,98 százalékkal, a postai szolgáltatások pedig 5,53 százalékkal drágultak. A repülőjegyek ára 16,2 százalékkal csökkent. A szeptemberi 6,3 százalékról októberben 7,9 százalékra nőtt az éves inflációs ráta, amihez főként a nem élelmiszer jellegű termékek 11,39 százalékos drágulása járult hozzá. Az élelmiszerek ára 5,25 százalékkal nőtt, a szolgáltatások díja pedig 3,96 százalékkal emelkedett. S.B.