A volt köztársasági elnököt és ügyvédjét azzal vádolták, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, a fellebbezés függesztő hatályú.
    A jobboldali politikus nem kommentálta a bíróság döntését az ítélethirdetést követően. Ügyvédje, Jacqueline Laffont néhány órával később "szélsőségesen szigorúnak" minősítette az ítéletet, amely szerinte "teljesen megalapozatlan és igazolhatatlan".
    Jobboldali politikusok elképedésüknek és szomorúságuknak adtak hangot, míg Nicolas Sarkozy felesége, Carla Bruni énekesnő az Instagramon elítélte a férje elleni "képtelen hadjáratot".
    Az exelnök ellen több eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt államfőnek bíróság elé állnia.
    A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
    A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.
    A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy - a felvételek szerint az utolsó pillanatban - meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
    Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét egy korrupciós paktum megkötésével és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsították, amit a bíróság bizonyítottnak látott.
    Az ügyvéd és a bíró ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, ügyvédjét plusz büntetésként öt évre elítélték a hivatása gyakorlásától.
    Nicolas Sarkozy a perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel politikai ellenfelei.
    A volt elnök úgy látta, törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot.
    Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Március 17-én egy másik ügyben is bíróság elé kell állnia, amely a 2012-es vereséggel végződött elnökválasztási kampánya túlköltekezését érinti.