Idén Európa-szerte kevesebb búza termett. A gyenge búzatermés szintén a rendkívüli tavaszi aszálynak, a tízhetes csapadékmentes időjárásnak köszönhető. A búzánál a gazdák összességében tizenöt százalék terméskieséssel számolnak. Czier Tibortól, a tasnádszántói mezőgazdasági társulás vezetőjétől megtudtuk, hogy már most magasabb a búza ára, mint az elmúlt évek azonos időszakában volt, jelenleg kilónként 0,85 lejért, a szárított búzát kilónként egy lejért vásárolják fel. 

Nem kizárt, hogy ez az áremelkedés magával hozza a kenyér és valamennyi lisztből készülő termék árának emelkedését. 

Emelkedik ugyanakkor a kukorica ára is. Magyarországon és Észak-Erdélyben jó a kukoricatermés, de Románia déli megyéiben a szárazság miatt egymillió-hétszáz hektáron ment tönkre a termés. Az utóbbi időszakban jelentkezett esőzések miatt pedig most leállt az őszi betakarítás — hangsúlyozta Czier Tibor. A tasnádszántói mezőgazdasági társulás 620 hektár kukoricafölddel rendelkezik, s ennek csak a fele van learatva, a másik felének az aratását el kellett halasztani, amíg nem javul az időjárás. Jó a termés, de ennél jobbra számítottak. Egy hektáron átlagban nyolc-kilenc tonna kukorica terem, ez pedig kevesebb, mint amennyi a Nagykároly környéki földeken terem. 

Emelkedhet a kenyér ára

A búza árának az emelése magával hozhatja a kenyér árának az emelését is — véli Stefan Kaiser, aki évtizedek óta működtet egy pékséget. Kaiser egyelőre nem tervez áremelést, mivel aratáskor nagy mennyiségű lisztet vásárolt fel. Már korábban beszéltek ötszázalékos élelmiszerár-emelésről, ez a kenyérre és a péksüteményekre is érvényes lesz.

„Az elmúlt években jellemző volt, hogy megszűntek kenyérgyárak, majd újak jelentek meg. Gyakran találkozunk olyan kenyérrel, amit más megyékből hoznak. Elég sok kis kenyérgyár indult az elmúlt években, de ezek rövid időn belül megszűntek, mert nem tudnak olyan mennyiséget gyártani, hogy nyereségessé váljon a vállalkozásuk, és az is gyakori, hogy nem tudják eladni az elkészített termékeiket. Egy jobb kenyér ára hat lej, ám ennyit elég sokan nem tudnak adni érte, sokan azt nézik, hogy olcsó legyen és puha. A hagyományos kenyeret gyártó cégek legnagyobb konkurenciái a bevásárlóközpontok, ahol helyben sütnek a szem számára vonzónak tűnő kenyeret és zsemléket. Ezek kilója kilenc lej, de harminc-negyven dekás változatban forgalmazzák őket, tehát drágábban, mint amennyibe a jobb minőségű, hagyományos kenyér kerül. Kevesen tudják vagy veszik figyelembe, hogy a bevásárlóközpontokban fagyasztott alapanyagból készítik a kenyeret, és nem lehet tudni, meddig tartják azt lefagyasztva. Ezek a termékek frissen jónak tűnnek, a minőségük azonban vitatható” — magyarázza a szakember, aki szerint ezért is érdemes meggondolni, hogy honnan vásárolunk kenyeret, és milyen minőségűt.

Elek György