Az elmúlt hetekben már olvashattak lapunk hasábjain a magyargéresi termelőről, akit az idei dinnyeterméséről faggattunk. Akkor nem volt túl lelkes, sőt, inkább a panaszos hangnem jellemezte mondandóját, hiszen a dinnyetermés nem úgy sikerült, mint ahogy azt remélte — ám már akkor beszámolt a többi, általa termelt zöldségről, amelyekre a dinnyéhez viszonyítva kevesebb a panasz. 

Már akkor elmondta, hogy a hivatalosan padlizsán, amit vidékünkön majd' mindenki csak vinettaként emleget, és a többféle paprika kelési aránya kiemelkedő volt. Hasonlóan a dinnyéhez ezeket is saját maga vetette magról, fóliaházban várta a kelést. „Május 20–25. között ültettük ki a vinettát és a paprikaféléket is. Idén vinettát 30 ár területen, míg a paprikaféléket összesen 40 ár területen termesztem. Mondhatnám, hogy elégedett vagyok, de akkor hazudnék. Sajnos a kánikula a zöldségeken is látható. A palánták nem fejlődtek úgy, ahogy kellett volna, és nem is kötöttek. Míg tavaly átlagosan 10–15 darab termés volt látható egy-egy palántán, idén ez 5 és 8 közé tehető. Nincs olyan zöldségféle, amely bírná a 32 fok fölötti meleget. Szó szerint fuldokolnak a tövek ilyen melegben” — mondta el érdeklődésünkre Szilágyi Csaba magyargéresi termelő. Mint azt magyarázta, a vinettát és a paprikaféléket is fekete fóliával behúzott, általa bakhátként emlegetett sorokba ültették, a locsolást pedig csepegtetőcsöves rendszerrel, illetve locsolódobbal végzi, a vizet saját fúrású kutakból, benzines pumpák segítségével nyeri ki. „A locsolás ellenére is látszik a kánikula a palántákon. Lehetetlen ezt a hőséget ellensúlyozni. Kellene az enyhébb időjárás, hiszen a csepegtetőcsövön keresztül csak a növények gyökeréhez jut víz, napközben pedig, mikor éget a nap, nem lehet locsolódobbal, fentről megoldani a locsolást, azon nyomban elégnének a palánták. A fenti locsolás csak éjszaka, naplemente után oldható meg” — tette hozzá. 

Emellett pedig ne feledjük azt sem, hogy a locsoláshoz pumpák kellenek, a pumpák működéséhez pedig benzin szükséges. „Idén sehonnan nézve nem mondható, hogy mi, a termelők jól járunk. Nem nyerünk szinte semmit a szezon végén, csak abban reménykedünk, hogy a befektetett összeget visszanyerhetjük. Profitban nem is reménykedünk” — mondta. 

Ami magát a termést illeti, nem elég, hogy szinte a felére csökkent a termés tavalyhoz képest, a paprikafélék esetében még azt a keveset is megperzseli a nap: „Mivel a meleg miatt nem tudtak rendesen kifejlődni, bokrosodni a paprikatövek, nincsenek nagy levelek, amelyek megvédhetnék magát a paprikát. Emiatt nem elég, hogy 12–15 helyett csak esetleg 7–8 paprika van egy tövön, ebből is legalább 4-et megéget a nap, így az a kukában landol, hiszen hibás termés senkinek nem kell, azt nem tudjuk eladni” — tette még hozzá Szilágyi. 

Drágulás a zöldségek terén is

Nem kedvez a zöldségpiac azoknak, akik saját kezűleg kívánják eltenni télire a savanyúságot, hiszen ahogy minden más, a téli betevők hozzávalói is megdrágultak. Míg két éve, sőt, még tavaly is lehetett vinettát kapni a szatmári nagybani piacon akár 1,5–2 lejes kilónkénti áron, idén a kiló ára stabilan tartja a minimális 3 lejt, de az elmúlt hétvégén volt eset rá, hogy 4 lejt is elkértek az árusok egy kilóért. Ennek az áremelkedésnek természetesen több oka is van. Elsősorban megdrágult minden, ami ahhoz kell, hogy a termelők eljussanak arra a pontra, hogy már leszedik a termést és árulják. Drágult a benzin, ami a locsoláshoz szükséges, a mag és természetesen minden, ami a föld előkészítéséhez kell. És mindezekbe még bele sem kalkuláltuk a termelők idejét, erőfeszítését. A drágulás miatt pedig sok termelő döntött úgy, hogy idén nem foglalkozik a mezőgazdasággal, vagy legalábbis nem akkora mértékben, mint eddig. A foglalkozás hiánya kevesebb termést eredményez, az árucikk (ami ebben az esetben a vinnetta) hiánya pedig további drágulást eredményez. Ám a drágulás nem akadályozza meg a kereslet érdeklődését, sokan vannak, akik előszeretettel sütnek meg 20–40 kg padlizsánt, és elraktározzák a fagyasztókban télire.

Ezen felül pedig a vinetta fontos alkotóeleme a zakuszkának is, ami vidékünkön közkedvelt téli „csemege”. Sok ismerőstől hallottam azonban azt, hogy „inkább megveszem készen, mintsem egy vagyont szánjak rá a hozzávalókra, és napokat kínlódjak a berakással”. 

A drágulás sokakat ösztönözhet erre, hiszen nem csak a padlizsán, de a paradicsompaprika (gogos), a kápia és a félcsípős almapaprika ára is emelkedett tavalyhoz viszonyítva. Az első paprikaszedés terméseit mindig drágábban, 4,5–5 lejes kilónkénti árban tudták eladni a nagybani piacon a termelők, ám mindig mérséklődött az ár, ahogy egyre többen hozták portékáikat a piacra eladni. A paprikafélék ára többnyire 3–3,5 lejen stabilizálódott kilónként, míg idén tartják az 5–6 lejes árat, amit a hagyományos berakók meg is fizetnek — hiszen akik a „nagymama főztjének” ízeit akarják a tél folyamán érezni, nem tehetik meg, hogy a kész zakuszkát vagy savanyúságot vásárolják meg, kénytelenek előszedni a fiókból a hagyományos, még kézzel leírt receptet, és annak alapján, friss alapanyagokból munkálkodni. 

Egy másik fontos alapanyaga a zakuszkának a hagyma, ami szintén drágult idén. A termelők 2,5 lejes kilónkénti árat kérnek érte, ez pedig általában alkuképtelen ár, és sajnos hiány is van a zöldségből. Úgy tűnik, idén nem sokan adták hagymatermesztésre a fejüket. 

A magas árak miatt viszont nem szabad azt gondolnunk, hogy a termelők idén biztos meggazdagodnak a „szegény városi” kárára, hiszen mint azt már fentebb említettem, minden, ami szükséges a termeléshez, hatalmasat drágult. Ennek okán a termelők is kénytelenek voltak drágítani a termésen, hogy a befektetett pénz és a megfizethetetlen idő és munka megtérüljön. 

Szilágyi Csaba magyargéresi termelő egyébként megígérte, hogy ősszel majd beszámol a káposzta- és a karfiolterméséről is, így hamarosan ismét jelentkezünk a késő őszi berakások „királynőjével”, a káposztával.

Szilágyi Kinga