A romániai tanügy olyan téma, melyhez látszólag mindenki ért, mindenkinek van véleménye, ötlete arra, hogyan is lehetne hatékonyabbá, érdekesebbé tenni a tanulást a gyerekek számára. A hozzáértő szakemberek évek óta a rendszer reformját sürgetik, ennek híján a hazai diákok lemaradása behozhatatlan lesz a nemzetközi elvárásokhoz viszonyítva. Láthattuk évről évre, hogy a különböző nemzetközi felméréseken rosszul teljesítenek a diákok, az átfogó reform nem tűr(ne) halasztást. Ám minden jel arra utal, hogy erre egyelőre várni kell, hiszen a mindenkori tanügyminiszterek és csapataik itt-ott módosítanak, amolyan tűzoltási módszer szerint dolgoznak, mindig ott változtatnak, ahol a legnagyobb a baj. Ilyen körülmények közepette érdekesen hathatnak a sajtóban megjelenő különböző nyilatkozatok arról, hogy egyik-másik miniszternek vagy épp az államfőnek milyen elképzelései vannak az elkövetkező 1–2 tanévre. Alexandra Mihaela Bocşa elnöki tanácsos a 2021/2022-es tanévre vonatkozóan azt javasolta „A klímaváltozás oktatása és a környezeti nevelés a fenntartható iskolákban” című jelentés közvitára bocsátásakor, hogy az Iskola másként hét keretében a tanintézmények vezessenek be minél több, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos tevékenységet, majd a 2022/2023-as tanévtől kezdődően beiktatják az iskolai év struktúrájába az ún. zöld hetet is. Ez szép és jó elképzelés, azonban a 2021/2022-es tanévben az Iskola másként hét egy novemberi tanügyminiszteri rendelet alapján el lett törölve, pedig mind a diákok, mind a pedagógusok körében egy igencsak népszerű programsorozat volt, amikor lehetőség adódott arra, hogy a tantervtől eltérő dolgokról tanuljanak, beszéljenek az iskolákban, óvodákban. A miniszter a kényszervakáció miatt elmaradt tananyag pótlása végett törölte el ebben a tanévben az Iskola másként hetet, anélkül, hogy az érintetteket, legalább a pedagógusokat megkérdezte volna arról, hogy jó döntést hoz-e.

Szintén a napokban látott napvilágot Sorin Cîmpeanu újabb terve, melyet a Digi24 televíziónak nyilatkozva mondott el, mégpedig az, hogy egyeztetni készül a tanári, a tanulói és a szülői szervezetekkel arról a javaslatáról, hogy a 2022/2023-as tanévben legyen hosszabb az oktatási időszak, mint az előző iskolai években volt. „Nem fog szeptember 1-je előtt elkezdődni a tanév, de szeptember 15-e előtt el lehet kezdeni, és nem muszáj véget érnie június 3-án vagy 10-én” — fogalmazott. Szavai szerint érvként fogja felhozni az érintettekkel folytatandó egyeztetéseken más országok példáját, olyanokét, ahol az oktatási rendszer rendkívül eredményes. A tárcavezető azt is elmondta, hogy jelenleg „ellenállást” érez a tanügyi rendszeren belül az oktatási periódus meghosszabbítására vonatkozó szándékával kapcsolatban, pedig állítása szerint javaslata a diákok érdekeit szolgálná. Cîmpeanu ugyanakkor kijelentette, hogy nem szeretne újabb módosítást eszközölni a 2021/2022-es tanév szerkezetében, utalva arra, hogy reményei szerint nem kell újabb kényszervakációt beiktatni a pandémia miatt, és online oktatásra sem kíván áttérni a második félévben.

Több tornaóra

Egy szintén fontos tervezetről Novák Eduárd sportminiszter nyilatkozott az Europa FM rádióadónak, miszerint a 2022/2023-as tanévben a gyerekeknek több tornaórájuk lehet hetente. Mindez azáltal válik lehetővé, hogy legkésőbb tavaszra elkészül a nemzeti sportstratégia, mely magában foglalja, hogy az iskolai program keretében a gyerekeknek több tornaórájuk legyen. A miniszter tájékoztatása szerint a stratégia értelmében három év múlva a diákoknak heti öt testnevelésórájuk kellene hogy legyen. Ugyanakkor az iskolákban választható sportolási lehetőségek is változatosabbak lesznek. „2023-tól véleményem szerint az eddigi heti kettőről háromra nő a tornaórák száma, majd évente eggyel nő, míg elérjük a heti ötöt. Ugyanakkor az infrastruktúra kiépítésén is dolgoznunk kell, és azon, hogy milyen sportokat űzhetnek majd a gyerekek az iskolákban” — fogalmazott Novák Eduárd. A tárcavezető felhívja a figyelmet arra, hogy európai viszonylatban a romániai lakosok a legkényelmesebbek, nem sportolnak az iskolában, egyre kevesebb az élsportoló, s eléggé széles körben elterjedt az elhízás, túlsúlyosság. Sajnos Romániában alig 3 sportág van az iskolákban: atlétika, torna és labdajáték, miközben a nyugati országokban legalább 6–8 sportágat oktatnak, összegzett a sportminiszter.

Sógor Beáta