Míg más országokban az orvosokat és a kórházi vezetőket arra biztatják, hogy jelentsék a nozokomiális, azaz intézményen belüli fertőzéseket, mert ez az első lépés a leküzdésükben, addig Romániában ennek az ellenkezője igaz: az a kórház, amelyik bejelenti a nozokomiális fertőzéseket, problémás kórháznak számít — hívta fel a figyelmet dr. Adrian Marinescu, a fővárosi Matei Balş Fertőző Betegségek Intézetének orvosigazgatója „A kórházi fertőzések elleni védekezés intézményi kapacitásának erősítése és az antibiotikum-fogyasztás kezelése Romániában” című projekt vitáján. A projekt célja, hogy megteremtse az antimikrobiális rezisztencia korlátozását célzó országos stratégia kidolgozásának feltételeit. A program keretében mikrobiológus, epidemiológus szakértők, járványtanászok, közegészségügyi szakemberek, a norvég közegészségügy és az Egészségügyi Világszervezet munkatársai konzultálnak, iránymutatást adnak és közös módszertant dolgoznak ki.
„Amíg a nozokomiális fertőzés negatív tényezőnek számít a kórház vezetése szempontjából, nem csodálkozhatunk azon, hogy nem jelentik ezeket. Ilyen körülmények között soha nem lesz korrekt jelentésünk, soha nem fogjuk megtudni a kórházon belüli fertőzések mértékét” — tette hozzá dr. Cătălin Apostolescu, a Matei Balş Fertőző Betegségek Intézetének vezérigazgatója ugyanezen a vitán. Dr. Adrian Marinescu rámutatott arra is, hogy Romániának körültekintőbben kell kezelnie az antibiotikumok kérdését. „Az antibiotikum-használatra is nagyobb figyelmet kell fordítani. Eljutottunk arra a pontra, hogy ok-okozati összefüggés nélkül írják fel, de nemcsak a kórházakban, hanem a családorvosi rendelőkben is. A kevesebb több elve kellene érvényesüljön” — mondta Marinescu.
Azt, hogy mennyire aluljelentettek a kórházakon belüli fertőzések, dr. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is elismeri. „Romániában aluljelentettek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. Nem arról van szó, hogy több fertőzést szeretnénk, de tudni, ismerni kellene a valóságot, mert csak így lehetne csökkenteni az invazív fertőzések, a multirezisztens baktériumokkal való fertőződések számát, amelyek a halálozásokra is kihatnak” — mondta a szaktárcavezető. Az egészségügyi hatóságok képviselői szerint nem csak a nozokomiális fertőzések számát kellene kiigazítani, hogy ezek számát célzottan csökkenteni lehessen az intézményekben, hanem az antibiotikum-használatot is vissza kellene szorítani.

Szatmárból 459 esetet jelentettek

Nozokomiális fertőzés az, amelyik az egészségügyi ellátás következtében alakul ki. Ez lehet helyi vagy generalizált fertőzés, amit egy kórokozó vagy annak valamely terméke váltott ki. Ha a kórházi felvételt követő 48 órán túl alakul ki a fertőzés, akkor nagy valószínűséggel nozokomiális fertőzés, de legfeljebb 30 napnak kell eltelnie a fertőzés jelentkezése után, hogy azt kórházinak lehessen nevezni. A kórházi fertőzések között a leggyakoribbak közé tartoznak a tüdő- és torokgyulladás, a légúti és a húgyúti fertőzések, valamint a hasmenéses betegségek. A betegségeket a legtöbbször a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli, a Proteus, a Klebsiella, az Enterobacter, a Serratia marcescens és a Legionella baktériumok okozzák.
Az egészségügyi intézményekben, így a Szatmár megyei kórházakban is működik olyan szolgálat, amelynek feladata a nozokomiális fertőzések megelőzésére vonatkozó előírások betartásának nyomon követése. Ha a szakemberek kórházon belüli fertőzést észlelnek, megkeresik az okát, és igyekeznek minél rövidebb idő alatt megszüntetni.
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság 2021-es jelentése szerint tavaly összesen 459 nozokomiális fertőzést jelentettek a kórházaink: a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház 375-öt, a szatmári tüdőkórház 32-t, a Nagykárolyi Városi Kórház 30-at, az Avasfelsőfalui Városi Kórház pedig 22 esetet. Az esetek közül a legtöbb, 284 emésztőszervi fertőzés volt, 101 légúti, 41 húgyúti, de 13 vérmérgezést is jelentettek.
A kórházi fertőzések kialakulásának legfőbb oka, hogy a páciensek jóval fogékonyabbak a betegségekre: a kórházba kerülők gyakran idősebb vagy éppen koraszülött, gyengébb, alultáplált személyek, sokszor mozgásukban is korlátozottak. Már az a betegség, ami miatt kórházba kerülnek, legyengítheti az immunrendszerüket. A kórházba kerülő személyeken gyakran lehet seb, felfekvés, ödéma vagy más bőrsérülés is, emellé társulhatnak a beavatkozások miatti kockázati tényezők (például a katéter, a légzést segítő tubus), a gyógyszerek, a korábbról meglévő betegségek is. A megelőzésben kiemelten fontos az eszközök és a kezek fertőtlenítése, a környezet rendszeres, fertőtlenítő takarítása, a sterilitás szabályainak betartása, valamint a fertőző hulladékok szabályszerű kezelése és megsemmisítése.

Bumbuluţ Krisztina