A hívek a szentmise végén vehetnek a szenteltvízből, magukkal vihetik haza, szentelményként használhatják. Vízkereszt epifánia — „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” — néven is nevezett nap, amelyen Jézus Krisztus hármas megjelenésére emlékezünk. Jézus születése által Isten megjelent a világban, és a napkeleti bölcsek révén a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre (Mt 2, 1–12).
A vízkereszt második evangéliumi mozzanatában (Mt 3, 13–17) Jézus elmegy a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkereszteli őt — ezután kezd tanítani. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatja a szeretett Fiút, és a Szentlélek galamb képében alászáll rá. Ekkor a teljes Szentháromság kinyilatkoztatja önmagát az emberiség előtt.
Az ünnep harmadik evangéliumi jelenetében Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatja (Jn 2, 1–12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánítja isteni erejét. Ezen a napon templomokban vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés.