Az államelnöki kihirdetését követően egy új, a zsidók történelmét és a holokausztot bemutató tantárggyal bővül majd a kerettanterv — feltéve, ha valóban bővül, és különféle gáncsoskodások nem akasztják vagy késleltetik. Viszont a szándék, a kezdeményezés és a honatyák rábólintása igencsak figyelemre és elismerésre méltó. Miért?

Mert egy olyan országról beszélünk, ahol nemzetközi történészek véleménye szerint a náci Németország után az Antonescu-rezsim ölte meg a legtöbb zsidót Európában. Mert a romániai antiszemitizmus hosszú történelmi múltra tekint vissza, és mindig rendkívül erőteljes volt, például a zsidóellenes hatalmi intézkedések Romániában 1934-ben, a nürnbergi faji törvényeket egy évvel megelőzve kezdődtek el.

Mert az egyik Európa-szerte leghírhedtebb, legvéresebb és legtöbb emberéletet követelő pogrom (amelytől Németország vezető köreiben is sokan megborzadtak) Jászvásáron volt 1941. június 28–29-én, s a város közel 35 000 zsidótól való megtisztítása Antonescu tábornok személyes ambíciója volt.

Mert Románia két világháború közötti, 800 000 zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává, több mint 150 000 embert a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, és közel 300 000-en az óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban lelték halálukat — ezek amúgy az ország történelmének mind a mai napig olyan fehér foltjai, amelyeket csak egy-két merész történész kutatott vagy értekezett róluk, széles körben nem igazán ismertek. Mert az 1990-es évek végén Ion Iliescu akkori államelnök még vígan lekicsinylette a zsidóüldözést, de volt olyan minisztere is, aki határozottan tagadta a romániai holokauszt tényét.

Mert Románia csak 2002-ben jutott el odáig, hogy elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely kriminalizálja a holokauszt tagadását — ám tévedés ne essék, ezt sem a történelmével való szembenézésként teszi, hanem válaszul arra a növekvő társadalmi igényre (!), hogy nyilvánosan rehabilitálják Ion Antonescu tábornokot, a fasisztabarát diktátort.

Mert Románia csak 2004-ben ismerte el hivatalosan, hogy valóban volt holokauszt az ország határain belül is, és ekkortól lett október 9-e, a bukovinai deportálások kezdetének dátuma a romániai holokauszt emléknapja.

Nos, mindezek tükrében már érthetőbb, hogy miért minősül elismerésre méltónak az új tantárgy bevezetését célzó törvénytervezet.

„Prioritásként kell kezelnünk minden olyan intézkedést, amely azokat az európai értékeket és elveket erősíti a román társadalomban, amelyek fontos lépést jelenthetnek az antiszemitizmus elleni küzdelemben. A zsidók történelme tantárgy bevezetése az oktatásba egy hosszú távú, konkrét módszer az előítéletesség visszaszorítására és a tolerancia előmozdítására” — hangsúlyozta Turos Lóránd szenátor, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a felsőház döntő szavazását követően. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Novák Csaba-Zoltán szenátor, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke, aki plénumi felszólalásában kifejtette: „a jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe. „Erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt. Célunk, hogy a ma kimondott igennel nemet mondjunk a félelemből és tudatlanságból táplálkozó manipulációra, ordas eszmékre. Remélem, hogy ez a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére” — mondta.

David Saranga, Izrael romániai nagykövete történelmi napnak nevezte a döntést — egy olyan napnak, amelyen Románia mintegy megkoronázza azon erőfeszítéseit, amelyekkel szembenéz múltjával, és elismeri történelmi hibáit. „Ha nem tanulunk a múltbéli tragédiákból, nem reménykedhetünk egy jobb jövőben. „Izrael népének és Izrael Állam vezetőségének nevében köszönöm meg mindazoknak, akik kezdeményezték ennek a törvénytervezetnek a létrejöttét, és akik megszavazták azt, mert egy új lapot írtak Románia történelmében” — fogalmazott a közösségi portálon közzétett bejegyzésében.

Szabó Kinga Mária