Mai rohanó világunkban sokszor figyelmen kívül hagyjuk a természetet, annak csodáit és az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait, pláne most, hogy az urbanizáció egyre nagyobb teret hódít magának. Ezáltal a természet adta csodák távol kerültek tőlünk, és egyre ritkábban használjuk ki őket. Ez a tény a koronavírus-járvány ideje alatt csupán megerősödni látszott. Ami pozitívum lehet, az az, hogy az emberekben felerősödött az a vágy, hogy ismét közel kerüljenek a természethez, és egyre jobban vágynak arra, hogy elszakadjanak a városiasodás okozta rohanástól, zajtól, stressztől és gondoktól. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) legújabb kezdeményezése éppen ezt a visszakapcsolódást szeretné elősegíteni. Arról, hogy pontosan mit is takar ez a kezdeményezés, Márk-Nagy Jánost, az EKE elnökét kérdeztük.

János elmondta, hogy Nyugaton már régóta vannak olyan természeti területek, amelyek nem védettek, és amelyeket városokon belül hoznak létre, ezeknek az az elsődleges funkciójuk, hogy visszakapcsolják az embereket a természetbe. „A városlakó emberek aránya a világon mindenhol rettenetesen megnőtt, és ez a tendencia továbbra is folytatódik. Az emberek azonban igénylik ezt a fajta visszakapcsolást. Kutatások és különböző egészségügyi felmérések is igazolták, hogy az embernek természetes igénye van a természet iránt, illetve az iránt, hogy kimenjen a zöldbe, vad helyekre, s ezt az igényt még inkább felerősítette a koronavírus-járvány. 2016-ban Reykjavíkba utaztunk egy ötletcserére fókuszáló projekt keretén belül, én akkor találkoztam először ezzel a jelenséggel. Egy lápos, mocsaras tavat hoztak létre a város szívében. Maga a kivitelezés is lenyűgöző volt, hiszen a hely tájékoztató táblákkal, pihenőhelyekkel volt ellátva, amelyeket a helyi lakosok önkéntes programok keretén belül tartottak karban. Ezt látván már akkor eszünkbe jutott, hogy milyen fontosak lehetnének az ilyen jellegű kezdeményezések országunkban, ezen belül Szatmárnémetiben is. Időközben Bukarestben megalakult a Văcăreşti tájvédelmi körzet a város szívében. Ezt követően elkezdődött egy lobbitevékenység azért, hogy ezek a területek Romániában is törvény által legyenek szabályozva. Ez azért fontos, mert a védett területeknek van törvényük országunkban, viszont ezek nem a hagyományos értelemben vett védett területek, amikről eddig beszéltünk, ezek városi környezetben vannak, a középpontban pedig az ember természet iránti igénye áll. Ezeket nem úgy fogjuk kezelni, mint egy hagyományos parkot, hanem szeretnénk a természetes folyamatokat elősegíteni, és hagyni, hogy azok kibontakozzanak. Egy jól működő ökoszisztéma, amit mi szeretnénk ezen övezetek által kialakítani, biztosítja az embereknek a természetes egészségvédelmi szolgáltatásokat: gondolok itt a madárdalra, a tücsökciripelésre, a folyók csobogására, az évszakokra jellemző hangokra és ami a legfontosabb, a nyugalomra és a csendre. A kipufogógáz, a motorzaj és zene a városi környezetben mindenhol megtalálható. Ezek a helyek, amelyeket szeretnénk kialakítani, úgymond menedékek lennének a városi ember számára, ahol lehet sportolni, pihenni, beszélgetni. Szerencsére jó kapcsolatot ápolunk a bukaresti kollégáinkkal is, és így jött az ötlet, hogy adjuk le közösen a pályázatot, illetve még két várossal, Kolozsvárral és Brassóval” — fogalmazott János arról, hogy hogyan kell elképzelni ezeket a természeti övezeteket, illetve arról, hogy milyen célt szolgálnak.

Ami a természeti nyugalomhelyek kialakításának helyszíneit illeti, János elmondta, hogy fel kellett mérniük, melyek azok a potenciális helyszínek, amelyek alkalmasak lehetnek erre a célra. „Mivel Szatmárnémetiről beszélünk, nyilvánvaló volt számunkra, hogy a legkedvezőbb hely a természeti övezetek kialakítására a Szamos folyó mente. Gondoltuk ezt azért, mert a Szamos gyakorlatilag egy zöld, ökológiai folyosó, ami keresztülszeli a várost, és elég jól megközelíthető a város szinte bármelyik pontjáról. Tehát ez lenne az egyik és talán a legfontosabb pont. A másik, amire gondoltunk, az a Sárerdő, hiszen közigazgatásilag a városhoz tartozik, és a Sárerdőnek egy jó része köztulajdonban van, illetve egy üdülőövezet is található mellette. Még egy plusz, hogy a Sárerdő védett terület, s ezáltal újabb funkciókat is kaphatna” — sorolta János azokat a lehetőségeket, ahol a természeti övezeteket szeretnék kialakítani.

Kallós András