Piros megvilágítást kapott péntek este a Cotroceni-palota, a kormány és a parlament székhelye a 112-es egységes európai segélyhívó szám napja alkalmából. A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) tájékoztatása szerint idén több mint 30 romániai köz- és magánintézmény — központi és helyi közigazgatási és kulturális intézmények, iskolák, kórházak, vállalatok — csatlakozott a kezdeményezéshez, így jelezve támogatását a 112-es segélyhívó szolgálat irányába, amelynek feladata az élet, a vagyon és a környezet megmentése.
A 112-es európai segélyhívó szám az Európai Unió teljes területéről mind vezetékes, mind mobiltelefonról ingyenesen hívható. Aki ezt a számot tárcsázza, annak hívása azonnal a segélyszolgálatokhoz — a mentőkhöz, a rendőrséghez, illetve a tűzoltósághoz — fut be. Az egységes európai segélyhívó szám nem váltja fel a tagállami segélyhívó számokat, hanem ezekkel együtt áll a segítségre szorulók rendelkezésére. A tagállami telefonszámokkal ellentétben azonban a 112 az egyetlen olyan segélyhívó szám, amelyet tárcsázva az összes EU-tagországból el lehet érni a segélyszolgálatokat. A 112-es segélyhívó szám minden nyilvános, vezetékes és mobiltelefonról ingyenesen hívható. A legtöbb mobiltelefonon a 112-es szám a billentyűzár feloldása nélkül is hívható, sőt, abban az esetben is lehet 112-es hívást kezdeményezni, ha nincs hálózat a mobiltelefonon.
A 112-es segélyhívó szám felhívását követően a hívásfogadó központ operátora jelentkezik, aki a következő alapinformációkat fogja megkérdezni: a bejelentő neve, telefonszáma; az esemény helyszíne; mi történt, kinek van szüksége segítségre; az esemény kapcsán felmerül-e valakinél közvetlen életveszély; esetleges sérültek száma, a sérülés(ek) foka; folyamatban van-e az esemény, vagy már lezajlott. A tárcsázó félnek a körülmények és a lehetőségek függvényében amennyire lehet, nyugodtan, tagoltan és érthetően kell ezekre válaszolnia.

Tízmillió hívás 2021-ben

A 112-es sürgősségi szám diszpécserszolgálata 2021-ben egyébként összesen 10 337 426 hívást fogadott. Ebből 6 127 023, azaz a hívások 59,27 százaléka volt valóban sürgősségi ügy, amelyeket a mentőszolgálatnak (51,23 százalék), a rendőrségnek (22,6 százalék), a katasztrófavédelemnek/rohammentősöknek (19,03 százalék), a csendőrségnek (4,44 százalék) vagy más intézményeknek (2,96 százalék) továbbítottak.
A következő megyékben volt a legmagasabb a sürgős hívások aránya a beérkezett hívások számához viszonyítva: Kolozsvár (70,62 százalék), Temes (69,94 százalék) és Bukarest-Ilfov (68,20 százalék). A következő megyék pedig a nem sürgős hívások magas arányával tűnnek ki: Gorj (62,41 százalék), Maros (58,64 százalék) és Kovászna (56,42 százalék).
A STS operátorai tavaly október 18-án regisztrálták a legnagyobb számú, 24 óra alatt beérkezett hívást, 57 797-et, melyek közül 11 272 a koronavírussal volt kapcsolatos.
A tavalyi év során egyébként 929 915, az új koronavírussal kapcsolatos hívást regisztráltak, melyek közül több mint 247 ezret októberben, ami átlagban napi 8000 hívást jelentett — mutat rá a STS.
Szatmár megyéből tavaly 126 958 hívás érkezett az egységes segélyhívóra, melyekből 75 619 bizonyult valós segélykérésnek, azaz a hívások 59,5 százaléka. A segélykérések 56,31 százalékát, mintegy 60 ezer hívást a mentőszolgálathoz kapcsolták tovább a diszpécserek, 18 százalékát, azaz közel 20 ezer hívást a rendőrséghez, míg a segélykérő hívások 18,3 százalékát a tűzoltókhoz és a SMURD rohammentő-szolgálathoz, 4,2 százalékát a csendőrséghez, 2,58 százalékát pedig egyéb szervekhez irányították.
A Különleges Távközlési Szolgálat ugyanakkor ismét felhívja a lakosság figyelmét a 112-es segélyhívó szám felelős használatának fontosságára, és emlékeztet, hogy operátorai, illetve a mentőszolgálat, rendőrség, katasztrófavédelem, csendőrség és hegyimentők diszpécserei a nap minden órájában a lakosság rendelkezésére állnak.

Bumbuluţ Krisztina