Elterjedt jelenség Romániában, hogy a gyakori szezonális felső légúti fertőzések vagy fogbetegségek esetén marokszámra szedik a lakosok a különböző antibiotikumokat, jórészt tudományosan megalapozatlan megfontolásból, álhírek és városi legendák nyomán öngyógyítva magukat. Az is köztudott, hogy rengeteg az olyan eset, amikor a betegek eleve úgy érkeznek a kezelőorvosuk rendelőjébe, hogy ők maguk kérik, hogy írjanak fel nekik receptre különböző antibiotikumokat, hiszen ők tudják, hogy azok segíteni fognak majd.
Ezzel a felfogással nem csoda, hogy az antibiotikum-használat gyakorisága terén Románia a harmadik helyet foglalja el az Európai Unióban, az utóbbi időszakban tovább növekedett antibiotikum-használatot pedig a koronavírus-járvány is fellendítette, hiszen sokan ezzel próbálták kikúrálni magukat. A makrolidok — az antibiotikumok egyik osztálya — fogyasztása 44 százalékkal nőtt, az azitromicinfogyasztás pedig 193 százalékkal emelkedett tavaly 2019-hez képest. Mindez a novemberi európai antibiotikum-nap és az antibiotikumok megfontolt alkalmazását hirdető tudatosítási világhét alkalmából szervezett kerekasztal-megbeszélésen hangzott el, melyet a Román Mikrobiológiai Társaság (SRM) szervezett. Olyan szakértők szólaltak fel a témában, mint dr. Alexandru Rafila, a mikrobiológiai társaság elnöke, dr. Gabriel Popescu, a bukaresti Matei Balş Intézet vezetője, dr. Roxana Şerban, az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) epidemiológus szakértője, dr. Sandra Alexiu, a fővárosi háziorvosok szövetségének elnöke, valamint Carmen Mazilu, a Romániai Általános Orvosi Asszisztensek, Szülésznők és Orvosi Asszisztensek Rendjének (OAMGMAMR) elnöke, őket közel 700 egészségügyi szakember követte nyomon online.
„Ami tavaly történt velünk, amikor a járvány első szakaszában antibiotikumokat is alkalmaztak a SARS-CoV-2-fertőzés kezelésében, az valószínűleg egy bizonyos mintát hozott létre, amely 2021-ben is folytatódott és felerősödött. Ez a kezelés helytelennek és veszélyesnek bizonyult” — emelte ki dr. Alexandru Rafila.
Az antibiotikumok létjogosultsága a modern orvostudományban kétségbevonhatatlan. Számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani velük, napjainkban azonban mégis gyakorta indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Sajnálatos módon az antibiotikumok alkalmazásában és adagolásában elkövetett néhány hiba antimikrobiális rezisztenciához vezet, amely idővel világszerte egyre nagyobb veszélyt jelent a közegészségügyre. Az antibiotikumok túlzott, illetve nem megfelelő használata a betegek antibiotikum-rezisztens baktériumokkal, mint például methicillinrezisztens Staphylococcus aureus baktériummal, vancomycinrezisztens Enterococcusokkal és multirezisztens Gram-negatív baktériumokkal történő kolonizálódását vagy fertőzését okozhatja. A gyakori és/vagy helytelen antibiotikum-használat a Clostridium difficile-fertőzések megnövekedett előfordulásához is vezet.

A beteg jobban tudja…

Az antibiotikumok nem kezelik és nem előzik meg a vírusfertőzéseket, beleértve a COVID-19-et okozó vírus által okozottat is. Azért is érdemes ezt kiemelni, mert az európaiak 44 százaléka nem tudja, hogy az antibiotikum hatástalan például a megfázás ellen. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban. Az antibiotikumok tehát nem kezelik és nem előzik meg a vírusfertőzést, beleértve a SARS-CoV-2-fertőzést is. Az antibiotikumok csak bakteriális fertőzések ellen hatnak. Sőt, az antibiotikumok nem megfelelő használata növeli az antibiotikumokkal szembeni ellenállás kockázatát, ami mindenki számára kockázatot jelent, még az egyszerű fertőzések esetében is.
„Ennek ellenére Romániában is elterjedt az a jelenség, hogy a gyakori légúti fertőzések vagy fogbetegségek esetén két kézzel tömködjük magunkba a különböző antibiotikumokat. Rendkívül gyakoriak az olyan helyzetek, amikor a betegek jönnek, főleg a háziorvosi rendelőkbe, és ők maguk kérnek antibiotikumot, arra hivatkozva, hogy ők tudják, hogy kell” — magyarázta dr. Sandra Alexiu családorvos.
„Eltekintve attól, amikor a megmaradt antibiotikumot a beteg otthon tartogatja szükség esetére, vagy a szomszédtól vesz át megmaradt pirulákat, esetleg a gyógyszertárban vény és orvosi javaslat nélkül is kiszolgálják, egy másik, szintén nagy hiba, amikor az orvos hibásan antibiotikumot ír elő — ez főként a járóbeteg-rendeléseken történik meg” — emelte ki a családorvos, azonban azt sem mulasztotta el, hogy felhívja a figyelmet arra, melyek azok a betegségek, amelyek ellen az antibiotikumok hatástalanok. „A SARS-CoV-2-fertőzés okozta COVID-19 megbetegedés és a felső légúti megbetegedéseket okozó szezonális vírusok ellen nem hatnak” — hangsúlyozta.
Azt is elmondta, hogy a lakosság körében univerzális csodaszernek számítanak az antibiotikumok, azok az orvosok pedig, akik nem írják fel ezeket a pácienseinek, nem számítanak igazi orvosnak. Nagyon gyakori, hogy egy-egy páciensnek a sürgősségin antibiotikumos kezelést írnak fel, majd a háziorvoshoz fordulva kérdezik: „Doktornő, szedjem vagy sem?” Ez a jobbik eset, amikor a páciens megbízik a családorvosában, és hozzá fordul megerősítésért — mondta. A másik szituáció, és a páciensek zöme ebbe a táborba tartozik, amikor ilyen és ehhez hasonló kérdéseket kapnak: „ha a férjem megkapta ezeket a gyógyszereket, és neki használtak, akkor nekem miért nem írja fel?” — mesélte a doktornő.