Az antimikrobiális szereket emberek, állatok és növények kezelésére használják. Antimikrobiális rezisztencia (AMR) akkor lép fel, ha a mikrobák (baktériumok, vírusok, élősködők és gombák) ellenállókká válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelni lehetett az általuk okozott betegségeket, így a kezelés kevésbé hatásossá vagy teljesen eredménytelenné válik. Az antimikrobiális rezisztencia természetes módon — rendszerint genetikai módosulások révén — alakul ki az idők során, azonban a folyamat felgyorsul, ha az antimikrobiális szereket túlzott mértékben vagy helytelenül (azaz nem elég körültekintőn, nem a megfelelő hatóanyagot a megfelelő időben, dózisban, gyakorisággal és ideig) használják — int a Román Mikrobiológiai Társaság a november 18–24. közötti világhéten, melynek célja felhívni a lakosság figyelmét a túlzott antibiotikum-használatra.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a globális szintű egészségügyet, fejlődést és élelmiszer-biztonságot fenyegető, komoly veszélyként tartja számon az antimikrobiális rezisztenciát. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése szerint évente 33 ezren halnak meg gyógyszerrezisztens baktériumok által okozott fertőzésekben az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térségben. Az antimikrobiális rezisztencia évi 1,5 milliárd euró többletköltséggel jár a szükséges egészségügyi ellátás költségei és a termeléskiesés miatt. 

Az ellenállóképességet kifejlesztett organizmusok — amelyekkel a beteg rendszerint a kórházakban és más egészségügyi ellátó intézményekben fertőződik meg — okozta megbetegedések gyógyításához hosszabb és költségesebb kezelések szükségesek, amelyek súlyos mellékhatásokkal (például veseelégtelenség) járhatnak, és magasabb halálozási kockázatot jelentenek a betegek számára.

Az antimikrobiális rezisztenciához kapcsolódó halálesetek közel 40 százalékát a legújabb fejlesztésű antibiotikumokkal (például karbapenem és kolisztin) szemben rezisztens baktériumok okozzák. Ahol már a legújabb antibiotikumok sem hatásosak, igen nehézzé, adott esetben lehetetlenné válik a megfertőződött betegek kezelése.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedése

Az antibiotikumok gyógyítják a bakteriális fertőzéseket, de a baktériumok ellenállóképessé válnak velük szemben. A antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata felgyorsítja a rezisztencia kialakulását. 

Az antibiotikum- és általában az antimikrobiális rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós, helytelen használata és túlhasználata miatt, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával. 
Hosszú távon antibiotikum-rezisztencia kialakulásához vezethet például, ha vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik és így a hatóanyag bekerül a talajvízbe, vagy ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésképpen alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Utóbbi esetében a rezisztens kórokozó nemcsak az állatokkal való közvetlen érintkezés során kerülhet át az emberre, de a táplálékláncon keresztül is.

Az 1980-as évek óta nem került forgalomba új típusú antibiotikum. Az új gyógyszerek hiánya mellett tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyógyszergyártók felhagytak néhány létező, továbbra is hatásos antibiotikum forgalmazásával is. Az elmúlt években több nagyvállalat is bejelentette, hogy kivonul az antibiotikumokkal kapcsolatos kutatásból és fejlesztésből. Az ilyen kutatás ugyanis hosszadalmas, bizonytalan kimenetelű és költséges, és az esetlegesen felfedezett új gyógyszereket értelemszerűen körültekintően kell felhasználni, hogy megőrizzék hatásosságukat. 

Az AMR és a COVID-19

Az antibiotikumok nem kezelik és nem előzik meg a vírusfertőzéseket, beleértve a COVID-19-et okozó vírus által okozottat is — figyelmeztet a Román Mikrobiológiai Társaság. Azért is érdemes ezt kiemelni, mert az európaiak 44 százaléka nem tudja, hogy az antibiotikum hatástalan például a megfázás ellen. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban. Az antibiotikumok tehát nem kezelik és nem előzik meg a vírusfertőzést, beleértve a SARS-CoV-2-fertőzést is. Az antibiotikumok csak bakteriális fertőzések ellen hatnak. Sőt, az antibiotikumok nem megfelelő használata növeli az antibiotikumokkal szembeni ellenállás kockázatát, ami mindenki számára kockázatot jelent, még az egyszerű fertőzések esetében is.

Egyes COVID-19-betegeknél bakteriális társfertőzések fejlődhetnek ki. Ebben az esetben az orvosok antibiotikumokat írhatnak fel a másodlagos bakteriális fertőzés kezelésére az adott betegnél. A helyes diagnózis a kulcs a kezeléshez — emelik ki. A tesztelés segít megkülönböztetni a vírusos fertőzéseket (mint például a COVID-19) és a bakteriális fertőzéseket. Így az antibiotikumok nem kerülnek felírásra és használatra anélkül, hogy ez szükséges lenne, csökkentve az antibiotikumokkal szembeni ellenállás kockázatát, és javítva a beteg számára nyújtott orvosi ellátást.
Soha ne vegyen be önként antibiotikumokat! — tanácsolják. Fontos, hogy mindenki betartsa orvosa javaslatait. Ha nem érzi jól magát, forduljon orvoshoz, és senki ne állítson fel magának diagnózist, és ne vegyen be antibiotikumokat vény nélkül! Csak akkor vegyünk be antibiotikumot, ha orvos írta fel!

A kezek higiéniája létfontosságú a COVID-19-járvány idején. Alkalmazzunk helyes higiéniát otthon és az egészségügyi egységekben, rendszeres kézmosással. Köhögjünk vagy tüsszentsünk a könyökhajlatba vagy egy zsebkendőbe, amit azonnal eldobunk egy fedeles szemeteskosárba. Ezek a leghatékonyabb módok számos fertőzés terjedésének csökkentésére, beleértve az antibiotikumokkal szemben ellenálló organizmusokat is.

Bumbuluţ Krisztina