A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet történetében a Gyöngy Ház 1991-es megalapítása igazi fordulópontot jelentett, hiszen ez volt a szervezet első szociális létesítménye. Kezdetben a Caritas tevékenysége a külföldről érkező segélycsomagok átvételére és a nélkülözőkhöz való eljuttatására összpontosult. Rövid időn belül világossá vált azonban, hogy az alkalmi segélyek önmagukban nem oldják meg a rászorulók szociális problémáit, hanem célirányos és specifikus szolgáltatásokra, programokra, projektekre, szociális intézményekre van szükség ahhoz, hogy a szükséget szenvedők helyzete hosszú távon, sok erőfeszítés árán, de tartósan javuljon. Mivel a kommunista rendszer idején a fogyatékos személyek voltak talán a legkiszolgáltatottabbak, a leghátrányosabb helyzetben lévők, ezért érthető, hogy a Caritas az ő ügyüket karolta fel elsőként, a Gyöngy Ház megalapítása által igyekezett életüket jobbá, méltóbbá, örömtelibbé tenni életüket. Az intézmény 1991 szeptemberében kezdte meg működését, mozgássérült és értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok számára biztosítva pihenési, üdülési lehetőséget háromhetes, majd később tíznapos turnusokban. 2003 és 2019 között 18 és 35 év közötti, fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztatásterápiás központjaként működött, majd a szociális standardok 2019-es módosulását követően elkezdődött az az átalakítási folyamat, amelynek eredményeként 2020-ban fogyatékos felnőttek független életre felkészítő otthonaként nyitotta meg újra kapuit.
Új formájában a Gyöngy Ház célja családias környezetet teremteni mozgássérült, értelmi fogyatékossággal élő, hallássérült, valamint halmozottan fogyatékos felnőttek számára korszerű lakhatási feltételek mellett biztosítva a napi ellátást, gondozást, szociális és pszichológiai tanácsadást számukra, a rehabilitációs és fejlesztő aktivitások révén pedig ösztönözve a független életvitelhez szükséges készségeik kibontakozását, fejlődését. Azoknak az ellátottaknak az esetében, akiknek vannak családtagjaik, a központ támogatja a kapcsolattartást — a hozzátartozók meglátogathatják szerettüket az intézményben, illetve az ellátottnak is lehetősége van hazalátogatni hétvégékre vagy ünnepnapokra, de bármilyen más alkalmak kapcsán is.

Jelenleg 8 felnőttet tud ellátni a központ. Az ott dolgozó szakemberek gondosan megtervezik a napi programokat úgy, hogy mindig egy kis színt visznek bele, nehogy egyhangúvá, egyformává váljanak a napok. Az ellátottak szívesen bekapcsolódnak a mindennapi háztartási teendők elvégzésébe: a takarításba, főzésbe, az asztal megterítésébe, a kisállatok etetésébe, az udvar rendben tartásába és a kert növényeinek gondozásába. „Nem mindenki tudja a teljes munkafolyamatot végigvinni, de ha megtaláljuk azt a kicsi részt, amelyet be tud vállalni, és szívesen végez, akkor már hasznosnak érzi magát, és örömét leli a közös tevékenységben. Kialakul egy olyan, hogy ezt én eddig tudom csinálni, te azt addig, és közösen összerakjuk, hogyan dolgozzanak egymás keze alá. Ez szerintem egy fantasztikus dolog. A közös munka során megtalálják azt a hangnemet, amelyen úgy figyelmeztetik egymást, hogy hibáztak, hogy ne sértsék meg azt, akinek szólnak. Ez még számunkra is tanulandó dolog, hiszen nem könnyű úgy jelezni a másik embernek, hogy szeretnénk, ha valamit másképp csinálna, hogy meg ne sértsük” — tájékoztatott a közös tevékenységekről a központ munkatársa, Vagner Laura. Nagy hangsúlyt kap a kreativitás és a szépérzék fejlesztése is az intézményben a különböző kézműves foglalkozások révén. „Számunkra is egy kihívás az új formában való működés — állítja Vagner Laura —, hiszen oda kell figyelnünk arra, hogy ne folyjon egybe minden nap, hogy ne érezzék ellátottaink, hogy nincs se hétvége, se ünnep. Igyekszünk megoldani azt, hogy bár szinte állandó jelleggel a központban tartózkodnak, legyen egy délelőtti, munkásabb és egy délutáni, lezserebb, szórakoztatóbb időszak, hétvégén pedig templomba megyünk, kirándulunk vagy piknikezünk egyet.”

Tavaly ünnepelték először közösen a karácsonyt a központban. Az intézmény munkatársai mindent megtettek azért, hogy a hangulat bensőséges legyen, hogy az ellátottak teljes lényükkel átéljék a szeretet élményét, amelyet azoknak, akiknek nincs családjuk, nem is volt még alkalmuk megtapasztalni.
Család helyett család, otthon helyett otthon a Gyöngy Ház az ellátottak számára. Az ott élő felnőttek közül egyeseknek vannak szüleik, akik bár nagyon szeretik őket, és annak szentelték életüket, hogy minél jobban gondoskodjanak róluk, hogy ne szenvedjenek hiány semmiben, koruk előrehaladtával gyermeküknek a megszokott szinten való ellátása egyre nagyobb erőfeszítéssel jár számukra, és tisztában vannak azzal is, hogy idővel ez már nem lesz lehetséges. Sajnos sok család kerül ilyen helyzetbe, amelyben felnőtt, fogyatékossággal élő családtag van, így a központ szolgáltatásaira előreláthatóan egyre nagyobb szükség lesz a következő években. Emiatt a Caritas fontolgatja a Gyöngy Ház befogadóképességének növelését, akár 20 személyig, amennyiben erre van reális igény. Ennek felmérésében segíthetnek a 18 évnél idősebb, fogyatékossággal élő felnőttet gondozó családtagok a https://forms.gle/WQjDwCATB4f1ha8P8 linken elérhető, anonim kérdőív kitöltése által.
A másság elfogadása egy folyamat, amely a közösség minden tagjának életét szebbé, értékesebbé teszi. Amint a járványhelyzet alakulása megengedi, a központ munkatársai szeretnének olyan kreatív jellegű tevékenységeket szervezni, amelyekbe a közösség tagjai is aktívan bekapcsolódhatnak majd, előmozdítva ezáltal a fogyatékossággal élő felebarátaink iránti empátia és tisztelet megerősítését.