A Fenntartható Románia projekt keretében készült közvélemény-kutatás adatai szerint azonban a válaszadók 90%-a elégedett otthonával, és 84%-uk szerint elegendő hely van otthonukban. Az Eurostat úgy ítéli meg, hogy egy személy túlzsúfolt háztartásban él, ha az épületben nincs legalább egy szoba az egész háztartás számára, valamint nincs külön szoba egy párnak, minden egyes 18 éven felüli személy számára, valamint két azonos nemű tinédzser számára (12–17 év között), minden különböző nemű serdülő és 12 év alatti gyermekpár számára. Például egy kétszobás lakást, amelyben egy pár és egy gyermek él, túlzsúfoltnak tekint. A megkérdezettek 87%-a azt állítja, hogy a ház, amelyben lakik, személyes tulajdon, és nem jelzáloggal terhelt (illetve 64%-uk külön egyéni házban lakik), ami megerősíti azt a tényt, hogy a romániai lakosok nagy arányban a saját otthonuk tulajdonosai. A felmérésből az is kiderül, hogy a polgárok általában biztonságosnak tartják a személyes tulajdonú lakásokat. 83%-uk szerint az otthonuk biztonságos az esetleges katasztrófákkal, szélsőséges időjárási jelenségekkel (árvizek, heves esőzések, heves havazások, lavinák) szemben. Ráadásul 79%-uk szerint az otthonuk biztonságos földrengés esetén is.

A válaszadók 13%-a szerint a ház, amelyben laknak, nedves, 10%-a szerint a tető szivárog, 9%-uk szerint a házban nincs elég fény, 6%-uk pedig elismerte azt, hogy korhadt az ablak, padló vagy ajtó a házban, amiben él. Ezek az eredmények közel állnak az Eurostat jelentéseihez, amelyek szerint 2020-ban a romániai lakosok 10%-ának volt ilyen lakhatási problémája.

Élelmiszer-pazarlás

Nemcsak a lakhatási feltételekről kérdezték a közvélemény-kutatásban résztvevőket, hanem fogyasztói szokásaikról is. A közvélemény-kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók szerint milyen irányba halad jelenleg Románia, s a 68 százalékuk úgy vélte, rossz az irány, 27 százalék szerint jó, 5 százalék pedig nem tudott erre a kérdésre válaszolni. Nem meglepő az az eredmény sem, hogy a válaszadók alig 18 százaléka elégedett a környezetvédelmi szabályokkal, miközben 81 százalékuk elégedetlen, s 1 százalék nem válaszolt a kérdésre. Ez alátámasztja, hogy van még mit tenni a környezetvédelem terén mind a kormánynak, mind a civil szervezeteknek, de mi egyénenként is sokat tehetünk a környezetünk megóvása érdekében. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyi élelem kerül a szemétbe a háztartásokban. 2 százalék azt mondta, hogy nagyon sok, 4% szerint sok, 22% elmondása szerint mérsékelt mennyiség, 45% kevés élelmiszert pazarol, míg 26% azoknak az aránya, akik egyáltalán nem dobnak ki élelmet. A leggyakrabban szemétbe kerülő élelmiszerek a főtt ételek (36%), a kenyér és pékipari termékek (17%), a zöldségek (6%), a tejtermékek, illetve a lejárt szavatosságú tartós élelmiszerek (5–5%), gyümölcsök és felvágottak (4–4%). A válaszadók 15 százaléka naponta vásárol élelmiszert, 34 százaléka hetente néhányszor, 32 százaléka hetente egyszer, 20 százaléka pedig ritkábban, mint hetente. Az élelmiszer-maradékok felhasználása kapcsán 66 százalék azt mondta, hogy az állatait eteti vele, 16 százalék kidobja, 15 százalék más személyeknek adja, 9 százalék lefagyasztja, 6 százalék egy kreatív receptben használja fel ismét, 4 százalék pedig komposztálja. A válaszadók 44 százaléka szerint túl nagy mennyiségű ételt készít, ezért kerül egy része kidobásra, 11 százalékuk szerint ritkán járnak vásárolni, s ilyenkor nagyobb mennyiségű élelmet vásárolnak, mint amit felhasználnak, 8 százalékuk szerint az a gond, hogy nem használnak bevásárlólistát. Az is kiderül a felmérésből, hogy a válaszadók 7 százaléka havi 200 lejnél kevesebbet fordít élelmiszer-vásárlásra, 26 százalék 201 és 500 lej közötti összeget, 39% 501–1000 lejt, 22% 1001–2000 lejt, míg 3% 2000 lej feletti összeget szán ilyen célra. S.B.