Az EU lakosságának 69,7 százaléka élt saját tulajdonú ingatlanban tavaly, ami enyhe csökkenést jelent a 2019-ben jegyzett 69,8 százalékhoz képest. Romániában viszont a 2019-es 95,8 százalékról 2020-ra 96,1 százalékra nőtt a tulajdonosi arány. Élen jár e tekintetben Szlovákia (92%), valamint Magyarország és Horvátország (egyaránt 91%) is.

A statisztikák szerint Németország kivételével a többi tagállamban magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya a lakásukat bérlőknél. Németországban a lakosság fele (50,4%) saját tulajdonú, míg a másik fele (49,6%) bérelt ingatlanban él. Az adatok azonban azt mutatják, hogy Németországban a tulajdonosok aránya évről évre csökken, a 2019-es 51,1%-ról 2020-ra 50,4%-ra mérséklődött, míg a bérlők aránya 48,9%-ról 49,6%-ra nőtt.

Alacsony a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Ausztriában (55%) és Dániában (59%) is.

Az Eurostat adatai arra is rávilágítanak, hogy az EU lakosságának 53 százaléka családi házban, 46 százaléka lakásban él. A tagállamok közül Írországban a legmagasabb a családi házban élők aránya, 92 százalék, míg Spanyolországban a lakosság 66 százaléka lakásban él.

Romániában a lakosság 65,9 százaléka családi házban, 34,1 százaléka lakásban él, ezek mérete (egy lakóra jutó szobák száma) tekintetében azonban az utolsó helyen áll az ország: míg az EU-ban az egy személyre jutó átlagos szobaszám 1,6, Romániában ez mindössze 1,1. Ezen a téren Málta áll a legjobban, ahol 2,3 szoba jut egy személyre, majd Belgium és Írország következik a sorban (2,1 az egy lakóra jutó szobák száma).

A lakhatási körülmények minőségének értékelésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre áll-e elegendő hely a lakásban. Az uniós tagországok közül Romániában a lakosság 45,1 százaléka él zsúfolt lakásban, miközben az uniós átlag 18 százalék alá csökkent a 2010-ben jegyzett 19,1 százalékról. AGERPRES