Modern korunkban sokan úgy gondolják, egy település, község vagy város címerének nincs nagy jelentősége, és nincs is sok keresnivalója a közigazgatásban, helye inkább a múzeumokban, templomokban van, mintsem például a községházán — nincs igazuk, ugyanis a több évszázados címer egyrészt számtalan jelzéssel szolgál az adott településről, alapításáról, vidékéről s az egykor ott dívó mesterségekről, tevékenységekről, másrészt egyfajta tiszteletteljes főhajtás az elődök emléke előtt is, hiszen címert anno nem minden település kapott, valamit le kellett tennie az asztalra, valamiben elismerésre méltónak kellett lennie ahhoz, hogy megkapja a címerkészítés és -használat jogát.

Mindezeket szem előtt tartva gondolta úgy lassan négy évvel ezelőtt az avasújvárosi önkormányzat, hogy visszahozza, beépíti a mai mindennapi életbe a település címerét — amelynek eredetijét 1759-ben vésték fel a református templom szószékére. Az elgondolást még 2018 nyarán tett is követte, a megfelelő dokumentációval alátámasztva elküldték a címert jóváhagyásra — bármennyire is furcsának tűnik egy több száz éves „rajz” esetében, de a törvénykezés ezt írja elő — az országos heraldikai bizottság regionális képviseletéhez, Kolozsvárra. „Tudtuk, hogy ezek a címer- és jelkép-engedélyeztetési procedúrák nagyon hosszúra nyúlók, de abban reménykedtünk, hogy két év alatt, 2020-ra csak rábólintanak, s akkor Avasújváros első írásos említésének 720. születésnapját a címerhasználattal is megkoronázzuk. Sajnos nem így történt — visszautasították azzal a fura megfogalmazással, miszerint a címer színei 'nem túl megfelelők'. Tudni kell, hogy a címer nem tobzódik színekben: fürtös-leveles szőlőtőkét tartó kart ábrázol, zöld alapon arannyal — vagyis a nem megfelelő színek magyarán azt jelentik: túl sok rajta a zöld (ami egyébként igencsak jellemző a szőlőműveléssel foglalkozó, dombvidéki, de hegyvidéki településekre is). Megértettük a célzást, de az eredetitől nem akartunk eltérni, nem is volt miért, ezt nem mi találtuk ki ilyenre, hanem őseink, az egyházközség pecsétjén is ez van rajta, szóval átrajzoltattuk kevésbé erős zöldre, és visszaküldtük Kolozsvárra — azóta nagy csend van a címerünk körül. Amikor érdeklődünk róla, ide-oda irányítgattak, s persze épp az nincs bent az irodában, nem érhető el soha, akit nyaggatnunk kellene az ügyben. Igaz, közben jött a koronavírus-járvány is, tavaly (bármennyire is 720 éves a település) elmaradt az Avas Kapuja Fesztivál, idén viszont mindenképp szeretnénk megtartani, s ha Isten is megsegít, jövőre, a 722. születésnapon egy monográfiával és talán a címerrel is köszönteni Avasújvárost” — magyarázza Majláth Gábor polgármester.

Szabó Kinga Mária