A hivatalos közlöny szerint a török vallásügyi hivatal (Diyanet) vette át az intézmény üzemeltetését, miként az a júliusban nagymecsetté nyilvánított, szintén bizánci kori székesegyház, a Hagia Sophia esetében is történt. A júliusi lépés miatt felháborodását fejezte ki Görögország, az Egyesült Államok és számos keresztény egyházi vezető.
    A Kariye templomot 1511-ben, hat évtizeddel Konstantinápoly - a mai Isztambul - elfoglalása után alakíttatta mecsetté az Oszmán Birodalom vezetése. Múzeummá 1945-ben, már a Török Köztársaság minisztertanácsának döntése értelmében nyilvánították.
    Miként a Hagia Sophia, úgy a Kariye múzeum muszlim imahellyé alakításáról is a török legfelsőbb közigazgatási bíróság (Danistay) határozott. A testület az utóbbira vonatkozó döntést azonban már tavaly novemberben meghozta, semmisnek minősítve az 1945-ös lépést.
    A Hagia Sophia státuszának megváltoztatását illetően Ankara azzal érvelt, hogy a mecsetté alakítás "a török nemzet akaratának felelt meg". A török vezetés ugyanakkor arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy az épület a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni.
    A Hagia Sophia nagymecsetben az első imát július 24-én tartották több ezer hívő - köztük Erdogan - részvételével.