A társadalmi távolságtartás és a maszkviselés a 2021-es évben is előnyökkel járt különböző fertőző betegségek visszaszorulása terén: kanyarós megbetegedést például tavaly sem jegyeztek Szatmár megyében. A kanyarót szintén vírusfertőzés okozza, csakúgy, mint a COVID-19 megbetegedést a SARS-CoV-2, és cseppfertőzéssel terjed: a vírus a légúti hámsejtekben is szaporodik, és így köhögés, tüsszentés alkalmával a külvilágba jut, ahol több órán át fertőzőképes. A gyermekek kanyaró elleni oltásának, a maszkviselésnek és a társadalmi távolságtartásnak köszönhetően 2020-hoz képest 2021-ben már egyetlen kanyarós megbetegedést sem jegyeztek Szatmár megyében. Míg 2020-ban a kanyaró előfordulási aránya 100 ezer szatmáriból 58,8-at érintett, addig a hivatalos adatok szerint tavaly senki nem kapta el a kanyarót.

A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság adatai szerint 2021-ben ugyanakkor trichinellózisos esetet sem jegyeztek, valamint skarlátos megbetegedés sem volt. A trichinellózis előfordulása 100 ezer lakosra vetítve nulla volt 2019-ben és 2020-ban is, skarlátos eseteket viszont, ha keveset is, de jegyeztek az előző években: 2020-ban 0,6 lakost érintett százezerből, csakúgy, mint 2019-ben.

A bárányhimlő előfordulása is jelentősen visszaesett a megyében, de azért még bőven akadtak esetek: 2021-ben százezer lakosra vetítve 54,42 bárányhimlős eset jutott, 2020-ban azonban még 99 volt, 2019-ben pedig 63. Ez azt jelenti, hogy tavaly összesen 216 beteget jelentettek Szatmár megyében. A bárányhimlő amúgy az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb, a kanyaróhoz hasonlóan cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amelyen a védőoltást nem kapott emberek zöme még gyermekkorában átesik. A betegség kialakulásának fő időszaka a 3 és 10 éves kor közötti időre tehető, de általában legkésőbb 15 éves korig megtörténik.

Akadt azonban olyan megbetegedés is, amely 2020-ban egyáltalán nem okozott problémát a megyében, 2021-ben viszont ismét volt szatmári, aki megbetegedett. A leptospirózisos megbetegedések mérlege például tavalyelőtt nulla volt, tavaly viszont százezer szatmári közül 0,26 volt érintett — ez egy beteget jelent. A leptospirózis hordozói állatok — róka, kutya, patkány —, és az azt okozó, spirochéta nevű baktérium a vizeletükkel választódik ki, így szennyeződik a víz és a talaj. Mindazok tehát, akiknek kapcsolatuk van a földdel vagy vízzel (úszók, mezőgazdasági munkások), a fertőzés veszélyének vannak kitéve. Romániában ez a fajta fertőzés nem túl gyakori, csupán néhányan betegszenek meg évente. A trópusi éghajlaton, valamint a fejlődő országokban sokkal inkább jellemző, így a turisták fokozott veszélynek vannak kitéve. A leptospirózis az esetek közel 90 százalékában enyhe lefolyású, szövődményektől mentes. A maradék 10 százalékban viszont halálos is lehet, különösen az immunhiányosak és az idősebbek körében.

A közegészségügyiek összesítéséből az is kiderült, hogy 2020-hoz képest nőtt a tbc és a Lyme-kór előfordulási aránya. Tuberkulózisban 100 ezer lakosból 22,2 szenvedett 2021-ben, míg tavalyelőtt 22,1; Lyme-kórral tavalyelőtt százezerből 0,6 lakos fertőződött meg, 2021-ben viszont 1,31 volt az index. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a vírusos hepatitisz előfordulása, a 2020-as, százezer lakosra vetített 1,8-ról tavaly 0,52-re, a szalmonellózis előfordulása pedig a tavalyelőtti 2,6-ról 1,83-ra csökkent.

Bumbuluţ Krisztina