A Szatmár Megyei Tanács tavaly október derekán hagyta jóvá azt a projektet, amelynek keretében a Komorzáni ház, egy hagyományos avasi zsidó parasztház, ingyenes használatba kerül 15 évre a Kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumhoz.

A  P–alakú, 139 négyzetméteres, fából készült épületet azóta szétbontották, el is szállították Kolozsvárra, ahol júniusban el is kezdődött újraépítése — amelyet építészekből, tervezőkből, műemlékvédelmi szakemberekből, építőmesterekből és máramarosi kézművesekből, fafaragókból álló csapat végez.
A projektet Florin Adrian Marc képzőművész irányítja, aki a tervezési, kivitelezési és műemlékvédelmi feladatok összehangolásáért felel. 
A házat egyébként a múlt század elején építették Komorzánban, és a Weinstein család — Samuel Weinstein, felesége és nyolc gyermekük — otthona volt.
1944–es deportálásuk, illetve a második világháború után, mivel sajnos a Weinstein családból senki nem tért vissza, egy román család lakott benne, majd a '80–as években a Szatmár Megyei Múzeumnak adományozták, ám múzeológiai felértékelését nem lehetett elvégezni, az épület állapotán pedig tovább rontott, hogy az eredeti helyéről egy magánterületre vitték át. 

Máramarosi fafaragó mesterek építik újra, állítják helyre

A Kolozs Megyei Tanács tájékoztatása szerint alig egy hónap alatt elkészültek a legfontosabb szerkezeti munkálatok: megtörtént a tereprendezés, az alapozás és a vízszigetelés kialakítása, felépítették a faszerkezetet, elkészült a tető ácsolata, és felkerültek rá a cserepek is.
A kivitelezést a legautentikusabb szakemberek,a máramarosi Alsó– és Felsőrónáról érkezett mesterek végzik Gheorghe Tifrac vezetésével, akik a hagyományos faépületek helyreállításának elismert szakemberei. A munkálatok során kizárólag korhű anyagokat és hagyományos építési technikákat alkalmaznak, a műemlékvédelem előírásainak megfelelően. 
A következő szakaszban hagyományos földvakolat kerül az épület falaira, elkészülnek az épület befejező munkálatai, majd a házat beillesztik a skanzen kiállítási útvonalába. 

Nem csak egy korabeli lakóház lesz 

Az elgondolás, hogy a komorzáni, pontosabban egy hagyományos avasi zsidó ház az Erdélyi Néprajzi Múzeum skanzenjében helyet kapjon, a romániai születésű, izraeli szobrászművész, Belu Simion Făinaru fogalmazódott meg, és a múzeum részéről halló fülekre is talált, hiszen a ház az avasi népi építészet értékes emléke — és ennek a térségnek a kulturális, épített öröksége nincs túl gazdagon bemutatva a skanzenben.

A projekt azonban nem csak az újjáépítéséről, bemutatásról szól, ugyanis a házat Belu Simion Făinaru művészeti installációja egészíti majd ki, amely az Észak-Erdélyből deportált és az auschwitzi koncentrációs táborban meggyilkolt zsidók emléke előtt tiszteleg.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum célja, hogy a látogatók ne csupán egy korabeli lakóházat ismerjenek meg, hanem átfogóbb képet kapjanak az Erdély kulturális sokszínűségét meghatározó zsidó közösségek életéről, valamint a holokauszt során elszenvedett tragédiájukról — bemutatva ugyanakkor a nagyszámú avasi zsidó közösségek történetét és hagyományait, amelyekről, valljuk be, sajnos a szatmáriak sem tudnak túl sokat.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Kolozs Megyei Tanács)